Irodalmi Szemle, 1971
1971/10 - Hamar Kálmán: A Barsmegyei Népszava és a Garam-vidéki lapok 1919-ben, valamint a lévai direktórium tevékenysége
kijelentette, hogy Magyarország nem veszi tudomásul a békekonferenciának ezt a határozatát, s a magyar népkormánnyal egyetemben átadta a hatalmat a proletariátusnak. A szociáldemokraták és a kommunisták magyarországi pártja, amely Magyarországot Tanácsköztársasággá proklamálta, az orosz-szovjet kormány oltalmát kérte, amely a segítséget meg is ígérte, s megalakította a kormányzati tanácsot... A kormányzati tanács első rendelete statáriumot hirdet, halállal bünteti a Tanácsköztársaság ellen való felkelést, továbbá a rablást és fosztogatást.. Z'20 A magyar Vörös Hadsereg ellentámadást indított a Párkány és Rimaszombat közti vonalon, s az ellentámadás során elkeseredett harcok után június elsején felszabadította Lévát. Bars megye kormányzótanácsi biztosa, Gróf Antal kiáltvánnyal fordult Léva népéhez: „Elvtársakl A forradalmi kormányzótanács e hó 10-én kelt 36. sz. rendelete folytán kinevezett Bars vármegye kormányzótanácsi biztosává. Elrendelem tehát, hogy a megyéhez tartozó városok vagy községek területén működő politikai és közigazgatási megbízottak megbízólevelükkel Léva városházán, nálam haladéktalanul jelentkezni tartoznak... Örömmel jöttem, hogy önökkel együtt oda- adóan, önzetlenül dolgozzam szent ügyünkért, a Tanácsköztársaság, az egész proletariátus nagy felszabadításáért... elvárom tehát, hogy ebbeli munkámban a Magyar Tanácsköztársaság érdekében a legmesszebbmenően fognak támogatni." A lévai direktórium megalakulása után a régi Bars új tartalommal és Barsmegyei Népszava címen jelent meg, s új célokat hirdetve a Tanácsköztársaság eszméit terjesztette. A földbirtok című írásban a lap ismertette a Tanácsköztársaság mezőgazdasági politi káját, amely szerint „minden közép- és nagybirtok összes élő és holt felszerelésével az állam tulajdonába megy át." Az új lap közölte a Tanácsköztársaság legfontosabb rendeleteit is: „1. A földbirtok szociálizálásáról: 1. § Magyarország földje a dolgozók társadalmáé... 5. § A köztulajdonba átvett földbirtok szövetkezeti kezelésre a földet művelő mezőgazdasági proletárságnak adatik át. 6. § A szövetkezetekről később kiadandó rendelet fog intézkedni. 2. A forradalmi törvényszék felállítását érintő rendszabályokról. 3. Az aranyérmek és külföldi pénzek beszolgáltatásáról. 4. Határozat az Osztrák-Magyar Bank felszámolásáról és a pénzügyek önállósításáról. A kék pénzt e hó végén kivonják a forgalomból: (50, 100, 1000, 10000 K-t). 5. Munkakényszer. Az állam köteles eltartani mindazokat, akik munkaképtelenek, valamint azokat, akik dolgozni akarnak, ha az állam nem tudna munkát adni... 6. Az ipari, bánya- és közlekedési üzemek köztulajdonba vétele. A gyógyszertárak és menzák köztulajdonba vétele. 7. A fényképészet szocializálása. A Forradalmi kormányzótanács.“22 A hónap első napjaiban összehívják Léván a közhivatalnokok értekezletét, hogy biztosítsák a közigazgatás megindulását a megye területén. Az értekezleten megalapították a Közalkalmazottak Országos Szövetségét. Megválasztották az előkészületi munkákkal foglalkozó bizottságot is, melynek tagjai dr. Hoffman Árpád, Sajtövi Károly, Gaál Ernő és Német Lajos voltak. Mialatt a tanácshatalom Léván szervezkedik, a visszavonuló csehszlovák egységek június folyamán támadást indítanak a város ellen. A Vörös Hadsereg visszaverte az ellentámadások sorozatát. A harcokról így emlékezik meg a lévai újság: „A csehek nem tudnak belenyugodni Léva elvesztésébe. Pünkösd előtt nagyobb haderőket összpontosítottak környékünk szélén... miért vasárnap és hétfőn repülőgépek keringtek __ 20 UO. 21 Barsmegyei Népszava, 1919/3 22 Uo.
