Irodalmi Szemle, 1971
1971/10 - Hamar Kálmán: A Barsmegyei Népszava és a Garam-vidéki lapok 1919-ben, valamint a lévai direktórium tevékenysége
A lap kitörő lelkesedéssel hirdeti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét: „Lenin és társai proklamációja úgy harangoz a szívünkben, mint a lelkiismeret... az orosz katona befejezte a harcot, s a front hazafelé fordul... a munkások és parasztok kormánya történelmet csinál, és a fejezeteknek, melyeket ragyogó tettekkel tesz örökké, sorsdöntőbb hatásuk lehet Európa életére, mint amilyennel a Nagy Francia Forradalom volt... Nem tudni biztosan, odáig mennyi tövissel van kirakva még az emberiség útja, de az egész világnak szent szektája lesz.“6 A Zólyomvármegyei Hírlap 1918. évfolyamának tavaszi számai felvetik a közös hadsereg vezetésének felelősségét. Nyilvánosságra hozták a kiadásokat, melyek az ország dolgozóit terhelték: „A magyar állam a háború megkezdése óta 1917 július elsejéig 1,665,510,557 K-t fizetett ki hadisegély címén.'1 A Magyarország teljesítőképessége című cikk a gazdasági jellegű kiadásokat közli: „Hivatalos kimutatás szerint Magyarország a közös hadsereg részére évenként 1. mill. 825 q húst, 45 ezer q zsírt, 180 ezer q lisztet, 5 mill. 500 ezer q kenyeret és 3 mill. 500 ezer q főzeléket szolgáltat. Ezenkívül élelmezzük Bosznia-Hercegovínát és a román fronton levő német hadsereget. Továbbá Ausztria polgári lakosságának élelmezésére havonként 6 ezer szarvasmarhát, 12 ezer sertést, 90,5 vagon szalonnát és kolbászárut szállít.“6... A lap 1918. március végén felteszi a kérdést: „Szeretnők tudni, hová jut Magyarországból a sok élelmiszer... tudni akarjuk mit adtunk és mit kaptunk?... Azt már tudjuk, hogy több katonát adtunk, mint kellett volna, meglehet, hogy élelmiszert is többet adtunk a kelleténél,"9 Az újság elítéli a csendőrség újjászervezését, amely a forradalmi aktivitás és a háborúellenes mozgalom letörését célozta. Közli a hatóságok véleményét a csendőrség létszámának felemeléséről: „Az országszerte rohamosan hanyatló közbiztonsági állapotok szükségessé tették a csendőrségi létszám jelentős felemelését: A létszámot 30 ezerrel fogják szaporítani... A csendőrséghez kizárólag harcedzett, frontot megjárt katonákat fognak átvenni.. ,“10 A hírlap ellenzéki, osztályellenes beállítottságú. Több háborúellenes verset közölt Juhász Gyulától (38. sz.) és Gyóni Géza kálváriája címmel megjelentette Juhász Gyóni- ról írt méltatását is (1918. július 7., 27. sz.). A zólyomi munkásság hangulatát tükrözi a vidék másik jelentős hetilapja, a Zólyom és vidéke is. 1917-es márciusi száma a cárizmus bukását ismerteti: „A nép szava Isten szava! Az orosz cár az ötödik a nagy világégésben, ki elvesztette trónját. Az orosz cár, a kis balkáni népek protektora, Szerbia, Montenegro, Románia bálványa, bizalma. Ma már ő is porba hullott nagyság.“11 ... „Nem tudunk Leninről semmi különöset, de azt tudjuk, hogy értékes, egész ember... Lenin volt az, aki a háború ördögét a béke angyalának segítségével legyőzte.. .“12 Az újság 1919-es évfolyamának 18. és 24. száma Ady Endre háborúellenes verseit közli. A lévai mozgalmak A lévai munkásmozgalom és a dolgozó nép 1919-es forradalmi harcát a lévai Bars és az 1919 júniusában megjelent Barsmegyei Népszava, valamint a járási levéltár és múzeum dokumentumai tükrözik vissza. A lapok már 1919 első felében felvetik a legfontosabb társadalmi és politikai kérdéseket, elemzik a forradalom, a bolsevizmus problémáit és az ellenforradalom lehetőségét. A Bars 1919. I. 5-én Bolsevizmus című cikkében felveti azt a kérdést, hogy van-e létjogosultsága a szocialista-kommunista eszméknek a magyar társadalomban. Többek között ezt írja: „Bolsevizmus rémhíreivel borzongatják az utóbbi napokban a háború szenvedésétől régen agyongyötört idegeinket... ne álljunk az ijedtségtől közéjük, mint a volt néhai igazságügyi miniszter, aki csak azt tudta a bolsevikokról állítani, hogy a gyermekeket a Néva folyó jege alá dugják... 8 Zólyommegyei Hírlap, 1918/2 7 Uo. 11. szám 8 Uo. 12. szám 8 Uo. 16. szám 1° Zólyom és vidéke, 1917/11 11 Uo. 1918/1 12 Selmecbányái Hírlap, 1918/25
