Irodalmi Szemle, 1971
1971/1 - Csanda Sándor: Balassi Bálint versformái
A 39. számút magyar nótára írta, első strófáját ütemezve Idézzük: Méznél édesb ! szép szók, / / örvendetes / csókok, Most emlékez/tetnek / / elmúlt régi / sok jók, Melyekbe J ezután / / már soha / nem /uíoí:. Balassi először a tizenkettes sorok ritmusát fejlesztette ki: ebben a versformában már első verse is pontosan felező, a következőkben pedig az ütemek is egyre határo- zottabbakká, szabályosabbakká válnak. Hármas rímű tizenkettes és tizenhármas Ilyen verse kettő van: a 2. és a 28. A sorokat egészen pontosan felezi: az első kettőben a 6., a harmadikat a 7. szótag után. Mindkettőt a Fejemet nincsen már nótájára írta, első versszakaikat Idézzük: Mondjak jüvendülök / bizonnyal énnekem, Hogy születésemkor / Vénus megkért engem Arra, hogy csak magának / szolgáltasson velem. (Morgay Kata nevére) Áldott szép Pünkösdnek J gyönyörű ideje Mindent egészséggel / látogató ege Hosszú úton járókot / könnyebbítő szele! IBorivóknak való) E versformában minden periódus önálló versszak, s egyetlen egész körmondat. Az elsőnek az ütemezése még bizonytalan, a másodiké már következetesebb: 4-3, 4-2, 3-3. Mindkettőnek alapegysége a hatos félsor, amely az utolsó sorban hetessel váltakozik. A Balassi-strófában is hatos sorokat váltogat hetesekkel, s ez a ritmusforma verselésének tipikus sajátsága. Hármas rímű tízes és hatos Ebben a versformában csak egyetlen költeményt írt a Vír monachus in mense Maii nótájára, s így kezdődik: Kikeletkor / jó pünkesd / havában, Mikor volnék / nyughatatlanságban, Szerelem / kínjában ... Versképlete: 10a, 10a, 6a; a sorok ütemezése: 4-3-3, 4-4-2, 2-3-3. A harmadik sorban való erős ritmusváltás korán kialakult Balassi költészetében, s az egyhangúság megelőzését szolgálja. Négyes rímű tizenkettes és tizenhármas Ebben a formában három költeményt írt: a 13.-at és a 19.-et a Toldi Miklós nótájára, a 14.-et pedig a Már csak éjjel hadna kez-detű dal nótájára. A sorfelezés ezekben is szabályos, az ütemezés váltakozó és néhol bizonytalan, általában 4-2, 3-3, 4-3 ütemkapcsolatokat lehet benne találni. A Már csak éjjel hadna nótajelzés azonos a Toldi nótájával, mert e szavakkal kezdődik az első Toldl-énekre szerzett költemény, s a másodiknál ez a dallamjelölés azt jelentheti, hogy ugyanolyan, mint az előzőé. A 13. vers első strófáját Idézzük: Már csak éjjel hadna / énnekem nyugodnom, Ha nappal miatta / nyughatatlankodóm, De lám éjjel-nappal / érte csak kínlódom, Gyakran költ álmombul /. érte való nagy gondom.
