Irodalmi Szemle, 1971
1971/7 - Kulcsár Ferenc: Kijelentő mondatok (vers)
Mondtam a lófejű embernek mondtam a lófejű embernek hogy arcomnak bőre versírás után prostituált lánytest üres revolverrel sakkban tartott tömeg szégyene gyulladásos torok zavart napsütés hajnalvörös rézkarc az égen megoldatlan pelyhes narancs mely őrülten lóg a tétova űrben mondtam a lófejű embernek hogy megoldatlan az arcom megoldatlan a versem. 2. Amit megtehetek — megteszem. Szemgolyómban a görög sziklája magától gurul fel a hegyre magától ereszkedik alá. Amit megtehetek — megteszem. Szobám mélytükrében a bohócok hintáinak lendülete elrettentő — nálam azért mégis egyszerűbbek. Nincs megtérés. Gazdag lehetnék mint Salamon. Két sor között csordogál el vérem. Nincs megtérés. Kezem bunkója edzett s a napokat szétrepeszti. Érett gyümölcsök a napok. Amit megtehetek — megteszem. Vért iszom hogy a mannával kérkedő ég alatt el ne epedjek. Az ajkam egyszerű — mi mást tehetnék. Egyszerű életem van mint az embernek. Megtérésem oda. Mozdonyként előre megyek. És hadonászok. A levegő telve gyümölccsel. Okos vagyok. A barátom barátja. A barátom melegen beszél Vietnamról. Köztem és magam közt száraz gallyakon lángol a múzsa: hát bölcs Apollón a lantot öcsédtől mégis elfogadtad — én szlovákiai magyar fiú. A megtérés oda. Emlékezz rám te világrajött — nemzőimet verte isten hidege emlékezz rám kinek szelleme megtisztulhat vakpontok között. Amit megtehetek — megteszem. Dolgozószobám ringyójának múzsa-szaga van — fátyolt borít a jobb kezemre kenyeret sót tálal elém. Amit megtehetek — megteszem. Nincs megtérés. Gazdag lehetnék mint Salamon. Hátragyűröm hajam. Várom hogy valaki mosolyogjon. A fogadtatást várom. Szobám felhőjében súlyos gyümölcsök csendülnek össze. Nyár van. Közelebb kerültem az elérhetőhöz.
