Irodalmi Szemle, 1971
1971/7 - Kulcsár Ferenc: Kijelentő mondatok (vers)
kijelentő mondatok Kulcsár Ferenc 1. Mondtam a lófejű embernek mondtam a gyereknek az asszonynak a lánynak mondtam a földnek az üvegnek a vasnak a kristálynak mondtam szememmel a tűznek az égnek mondtam a lófejű embernek hogy megoldatlan az arcom megoldatlan a versem. Mondtam a lánynak hallgatással azért van arcod mert van kezem mondtam neki gyötrelemmel azért van arcom mert van kezed. Mondtam a lófejű embernek hogy beteg vagyok és erős és kegyetlen mondtam neki nincs más választásom. Láttam egy fiút — éjjel az utcán könyvet olvasott s mondtam neki a szememmel megoldatlan az arcod megoldatlan a versed. Mondtam magamnak gyötrelemmel a kényszer hogy írni kell már elég a megváltáshoz. Mondtam a majomfejű embernek hogy magtalan mint a háború ideges tékozló tökéletlen sovány sír könnyes mint a tenger magtalan és magtalan magtalan mint a háború sápadt sovány idegen sovány lehetetlen az állat koponyámban. Mondtam rozmár-hidegben rémülettel homlokok mélytükrében dideregve hogy megoldatlan versem gyűlölet — mélytitok mit rejt az oroszlán a teve és a gyermek: a sokfejű a sokkezű a soklábú és sokszívű. Mondtam magamnak gyötrelemmel hogy áthúzott verssor az életem mondtam csendesen — mondtam csendes őrülettel hogy áthúzott verssor az életem.
