Irodalmi Szemle, 1971
1971/6 - Jaroš, Peter: Nyikefor Troszim vallomása
tem is bizonyítani látszott), hogy a bűn és a gazság egyidős az emberiséggel. A vétkezést Ádám és Éva kezdte, Káin folytatta, s ez így megy és tart mind a mai napig. Ezért a saját vétkes voltom sem okozott különösebb meglepetést. Tulajdonképpen minden ember ilyen. Csak az anyag, a tér és az idő feddhetetlenek. S később, amikor sokkal több szabad időm volt, és már vagy tizedszer olvastam el a bibliát, valamint más könyveket, amelyek különböző társadalmakról szóltak, nem tudtam szabadulni attól a benyomástól, hogy az emberiség története tulajdonképpen a bűnök és gaztettek története. Ez a felismerés olyan magától értetődőnek tetszett, hogy bizonyos pillanatokban ösztönösen arra vágytam, hogy merőben más legyek, és megtörtént, hogy egy-egy rövidebb időszakban valóban jó is voltam. Olyankor többnyire rám nehezedtek és bosszantottak előbbi vétkeim, ám szerencsére az ember olyan nagyszerű dolgokat is kitalált, mint a gyónás és feloldozás, amelyek megszüntetik, eltörlik a múltat, tehát a bűneit is. Nosza, kihasználtam az alkalmat, és nagyon is gyakran látogattam a különböző egyházak templomait, hogy ott megtisztuljak. Sőt, megesett, hogy papi öltözéket szerezve, ügyesen beférkőztem a templomba, s a homályos gyóntatófülkékben meghallgattam mások bűneit, és feloldoztam őket. Hazudnék, ha nem vallanám be, hogy néha a helyzettel is visszaéltem. Erre főleg olyankor került sor, amikor egy-egy kikapós fiatalasszony készült meggyónni erkölcsi ballépéseit. Ezeket behúztam magamhoz, s miközben igyekeztem a lelkűkre beszélni, újabb, vad lefolyású nemi közösülésre vettem rá őket. Határtalanul meglepett e nők engedékenysége, valamint az, hogy milyen könnyen átadták magukat az élvezetek habzsolásának olyasvalakivel, akiről azt hitték, hogy pap. Persze, lehetséges, hogy mindezt pusztán a biztos feloldozás reményében cselekedték. Később ezt az eljárásomat jobban szégyelltem, mint egy-egy kassza feltörését vagy egy-egy nő megerőszakolását. Tulajdonképpen csak ezt szégyelltem igazán, mert a kasszák kifosztása és egyéb vállalkozásaim szorosan hozzátartoztak természetes életformámhoz. Azon az estén úgy hét óra felé abbahagytam az ótestámentum tanulmányozását, és minden késlekedést félretéve, elindultam az ügyvéd házába. Hogy el ne felejtsem, abban az időben már megrögzött szokásommá vált az éjszakai akciók előtti borotválkozás. Számítottam rá, hogy bármikor szerencsétlenül járhatok. Senkinek se szerettem volna reggel fölösleges gondokat okozni. Szaporán lépdeltem, és csakhamar az ügyvéd házának kerítésénél találtam magam. Eszembe jutott Teréz figyelmeztetése. Halk füttyentéssel igyekeztem odacsalni a kutyát, hogy magamhoz édesgetve, megetethessem egy darabka szalámival. Semmi... Néhányszor elsétáltam a kerítés mellett, macska módra nyivákoltam, vékony hangon ugattam is, de a kutyának nyoma se volt. Átmásztam a kerítésen, és bejutva a kertbe, megkerültem a házat. Óvatosan bezörgettem a hátsó bejáraton, és meghúzódva a hársfa árnyékában várakoztam. Egy kis,idő múlva az ajónyílásban megjelent Terézke feje. — Ki az? — suttogta. — Én vagyok, Nyikefor! — válaszoltam, és kiléptem az árnyékból. Becsúsztam az ajtórésen, és követtem Terézt, aki kézen fogva vezetett. — Hol a kutya? — kérdeztem meg a padlásszobában. — Az úrnő bezárta — mondta Terézke. — Néhány perccel ezelőtt fogadta a szeretőjét a hálószobájában. Tulajdonképpen szerencséd volt. Miután semmi kedvem se volt a társalgáshoz, azonnal ágyba másztunk. Körülbelül egy órája játszadozhattunk, amikor kopogtak az ajtón. Terézke rám terítette a duny- hát, felkapta a pongyoláját, és kisurrant a szobából. — Terézke ...? — hallatszott kívülről egy női hang. — Igen, asszonyom! — Ide figyelj... Fél óra múlva férfilátogatóm érkezik... Kérlek, a szokástól eltérően ma ne csukd be a hátsó bejáratot. Az úr eltávozása után magam zárom be. Megértettél? — Igenis, asszonyom! Az ajtó becsukódott. Kikandikáltam a dunyha alól. Terézke még ott állt az ajtó mellett, s a markában egy ötvenest szorongatott. — Zsugorinak nem zsugori... — jegyeztem meg. — Biztosan fiatal, ha ennyi férfilátogatót fogyaszt.
