Irodalmi Szemle, 1971
1971/5 - ÉLŐ HAGYOMÁNY - Válogatás a két háború közti csehszlovákiai magyar kommunista sajtó anyagából
Kulturális kérdésekkel leggyakrabban Vass László foglalkozott, s egyúttal ő lett a Magyar Nap legproblematikusabb szerkesztőjévé. Több mint fél évig Dókus Dénes álnéven szerepelt, majd leleplezte magát Dókus Dénes én voltam című cikkében. 1938 nyarán pedig a kisebbségi magyar nacionalisták egyik szellemi irányítójának, Szvatkó Pálnak a rábeszélésére elhagyta a Magyar Napot, és nyíltan átpártolt az ekkor már teljesen irredenta Prágai Magyar Hírlaphoz. A kommunista szerkesztők és munkatársak ezért több írásukban elítélték. Az első évben gyakran foglalkozott a Magyar Nap a Tavaszi Parlament elnevezésű kulturális szervezkedéssel és tanácskozással, s az akciónak legjelentősebb propagálója volt. A Tavaszi Parlament 1936 áprilisában Érsekújváron, decemberében pedig Komáromban ült össze, a különböző kulturális egyesületek népfrontos jellegű összefogását szerette volna megvalósítani. Mivel a szlovákiai magyar értelmiség vezető egyéniségei baloldaliak voltak (Barta Lajos, Győry Dezső, a volt sarlósok, antifasiszta újságírók), a nacionalista jobboldal a tanácskozásokon kisebbségbe került, majd szabotálta és kívülről támadta ezt a szépen induló akciót. Sokat olvastunk a Magyar Napban a csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk- Akadémia) problémáiról is. A sarlósok már előbb is gyakran támadták a Társaság korrupt és gyönge kezű vezetőségét, e lapban pedig alapos, részletesen elemző cikksorozatok jelentek meg a vezetőség hibáiról, az Akadémia csődjéről. A Sarló felbomlásának okairól és körülményeiről is gyakran vitáztak a Magyar Napban, s Ferencz László itt fejtette ki részletesebben a kommunistáknak a Sarlóval kapcsolatos nézeteit. Mozgósította. és szervezte a lap a haladó erőket a Csehszlovák Köztársaság védelmét célzó manifesztációkra (mint például a kassai és a tornóci tüntetés), a spanyol szabadságharc támogatására, a különböző gazdasági és kulturális reformokra. Kosúti fekete pünkösd* IA jelentés szövegét immunizálta a „Most Kosúton rend és nyugalom van" bekezdésig Kubáé képviselő a parlamentben június 2-án) Az itt közreadott jelentés a kosúti május 25-éről a kosúti pünkösdi tüntetés résztvevőinek és szemtanúinak vallomására támaszkodik. Ezen tanúvallomásokat három bizottság gyűjtötte össze, amely rövid egymásutánban Kosúton és környékén tartózkodott, s amelyekben Az Ot szerkesztőbizottsága is képviselve volt. Alighogy megérkezett Pozsonyba a jelentés a sortűzről, Ponicsán János dr. és Mosko- vics Kálmán szerkesztő azonnal Kosútra mentek. — Ök hozták az első Jegyzőkönyvet magukkal, és az orvossal is beszéltek, aki a sebesült tüntetőket és csendőröket elsősegélyben részesítette. Dr. Clementis Vladimír és Novomeský László szerkesztő a KPCs parlamenti küldöttségével együtt állapították meg a sortűz körülményeit, előzményeit és utórezgéseit. Dr. Clementis ebben a küldöttségben mint a bebörtönzött Major képviselő jogtanácsosa és védője vett részt. Három nappal azután, hogy ezen bizottság-'mun- káját lehetetlenné tették, érkezett meg Kosútra „Az ember jogok ligájának“ küldöttsége, amelyben csupa ügyvéd volt. Ebben a küldöttségben volt dr. Okáli Dániel is, aki a bizottság vezetőjével, Reich dr. prágai ügyvéddel együtt mint az összes letartóztatottak jogi képviselője teljesítette kötelességét. Természetesen őket is kiutasították Kosútról. Mindezen bizottságok jelentései alapján dolgoztuk ki ezt a beszámolót, ismerve azonban a cenzúraviszonyokat, a jelentés nagy részét szlovák harci társaink lapjából, a DAV-ból vesszük át, másrészt felkértük Kubács szlovák kommunista képviselőt és Mező * A riport szlovák szövege megtalálható L. Novomeský, Ozveny c. 1969-ben megjelent kötetében.
