Irodalmi Szemle, 1971
1971/5 - Poničan, ]án: Szegények ügyvédje (Részlet a szerző önéletírásából)
űzte ki Nyitráról, így menekült a Dunántúlra, ahol a frank király hűbérese lett. Talán támogatta volna a szláv összetartozás gondolatát, ha mint Koceí fejedelem apját állítják be, aki állítólag Cirill és Metód negyven tanítványát neveltette Esztergomban, majd Bulgáriába irányította őket, de ez az évforduló távoli volt, s a műsorban időszerűtlen... A kormánynak nem jött ki a lépés. A l'udákok hatalmas tömeget csődítettek össze, és Hlinka a védelmük alatt támadást intézett az ünnepi emelvény ellen, miközben Hodža miniszter úr kollegialitásból kezet nyújtott neki. Nyomban Hlinka „vette át“ az elnökséget, s állítólag ezekkel a szavakkal adott szót Udržal miniszterelnöknek: „Ej, hadd mondjanak ők is valamit...“ Hála a derék oCovai legényeknek, akik népviseletükben és fokosokkal felszerelve érkeztek, köztük az én két öcsém is, otthon éreztem magamat. Bátorságukat és a kizsákmányolással szembeni ellenszenvüket úgy fejezték ki, hogy amikor a vállalkozó szellemű vendéglős az ócska ebédért nyolc koronát számolt, ők csak hatot fizettek azzal a megjegyzéssel, hogy „még az is sok!“ Amikor a vendéglős veszekedni kezdett, orra elé nyomták a fokosaikat, és fújni kezdték a dalt: Hrachotskú dolinu dva vršky preriastli, medzi dolinami jeden košiar krásny ... Hozzánk csatlakozott Tajovský Gregor bácsi is, s így Hodža miniszter úrig jutottunk. Az énekben ilyen szavak is találhatók, šibeničky troje, kerie že ste moje... (Három bitófa áll, vajon melyik az enyém...) A miniszter úr nyájasan odakiáltott: „Ki akar titeket felakasztani? S ha mégis — hát ne hagyjátok magatokat!" Valahogy felébredt bennem a Pol'ana-hegy virtusa, és közbevágtam: „Minket — kommunistákat akarnak akasztani. Nem hagyjuk magunkat!“ A miniszter úr nem válaszolt. Mégsem ereszkedik le egy kommunistához. Nos, ez az eset is bizonyítja, hogy demagóg lehettem. Ennek nevezett Peroutka úr a Pfítomnost című lapban, ahol a davisták tevékenységét nem kevés aggodalommal taglalta. Demagógiámat azonban „hatásosnak“ minősítette. Hála az elismerésért, gondoltam a cikk olvasása közben, hisz a jó ügy érdekében a hatásos demagógia sem elvetni való dolog ... Előadásaimat mindig írásban, másolattal készítettem. Kivéve a Szovjetunióról szóló beszámolókat. A Szibériában töltött két hónap annyi anyagot szolgáltatott — mindent lejegyeztem, amit csak hallottam —, hogy a feltörő gondolatok kifejezésére alig telt a szókincsemből. A politikai beszédeket viszont nem készítettem elő. Az anyag? Az élet az elvtársakkal, a munkásokkal, a parasztokkal való mindennapi kapcsolat, a könyvek, folyóiratok tetézve rakva gondolatokkal, s csak a számat kellett kinyitnom, hogy ömöljenek a mondatok, és lelkesítsenek. Ha Vlado józan érvelésével és logikájával ért el hatást, én állítólag a temperamentumommal. Nem mondhatom, hogy a szónoki emelvényre lépve, a hatalmas tömegek láttán ne lett volna lámpalázam, de ez már az első mondat után feloldódott, és feltartóztathatatlanul áradt belőlem a szó. Ha félbeszakítottak? A közbekiáltások, az ordítozás az én malmomra hajtotta a vizet. Azonnal visszavágtam, és visszavágtak az elvtársak is, akik a zavarókat egykettőre elhallgattatták. Emlékeket idézek, vajon nem tudnék-e kihámozni néhány részletet... Nyitra, május elseje, ünnepi beszéd, majd felvonulás a menet élén (mikor is?). Chtelnica, választási beszéd, 1935-ben? Talán Hlinka és Rázus zólyomi kiáltványa után? A l'udákok kiabáltak, az elvtársak lehurrogták őket... Vágújhely (Nové Mesto_n/Vá- hom), Vrútky... A Pöstyén melletti Dvorníkon, valami csűrfélében... Zsarnón (Žarnovice) május elsején (talán 1938-ban Rohál'-lyal és Ilkivvel együtt?). Vagy május elseje Malackán, 1937-ben? Előbb a főtéren, majd baráti találkozó az elvtársakkal a kisüsti szilva mellett? Ugyanebben az évben beszéd a Szocialista AŔadémikusok Társaságának, a Szociáldemokrata Akadémikusok Szövetségének, a Nemzeti Szocialista Akadémikusok Klubjának közös gyűlésén, Húsúkkal, Rašlával, Chladdal és Lőrinczcel együtt? Beszéd a színházban a Vasszja Zseleznova bemutatója előtt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 20. évfordulóján? Ugyanebből az alkalomból, a Szlovák írók Társaságának rendezésében, beszéd a Grémiumban Elő Sándorral, E. B. Lukáöcsal, Tido Gašparral. Előadás a szocializmusról a körzeti funkcionáriusok pozsonyi tanfolyamán. Beszéd (ma
