Irodalmi Szemle, 1971
1971/5 - Holotíková, Zdenka: Ötven évvel ezelőtt
Zdenka Holotíková ötven évvel ezelőtt (A szlovákiai magyar munkásmozgalom jelentősége a CSKP megalakulását előkészítő időkben) Nemegyszer leszögezték már a Csehszlovákia Kommunista Pártja keletkezésének és történetének, a forradalmi és kommunista mozgalom fejlődésének szentelt tanulmányok, cikkek és egyéb írások, milyen markáns és fontos szerepet játszottak ezekben a történelmi folyamatokban hazánk, a Csehszlovák Köztársaság magyar nemzetiségű kommunistái. Persze, az említett tény valamennyi okát nem mindig sikerül megértenünk és megragadnunk. A magyar dolgozók 1918 utáni radikális magatartásának alapja szociális helyzetük, társadalmi körülményeik, az a tény volt, hogy államunk uralkodó osztályainak markáns ellenpólusát képezték. Az ún. magyar kisebbség jelentős százalékát a dél-, délnyugat- és délkelet-szlovákiai szántóföldek és majorok mezőgazdasági munkássága alkotta. Azoknak a tudatában és tevékenységében, akiknek napról napra az emberi lét alapfeltételeiért, a szó szoros értelmében a kenyérért és munkáért kell küzdeniük, automatikusan és úgyszólván spontánul az osztályszempontok játsszák a főszerepet. A mezőgazdasági munkásoknak legelemibb emberi jogaikért kellett küzdeniük. Az emberi méltóság és emberhez méltó lét a polgári rendben szinte tiltott terület volt a számukra. Életüket a létminimum alatt tengették; egészségre ártalmas, nyomorúságos, csupa-penész és csupa-gyerek zugokban éltek; kimerítő munkájukért aránytalanul alacsony bért kaptak, amelyből kizárólag alapvető létszükségleteiket, szegényes élelmüket és silány ruházatukat tudták fedezni. Csak természetes, hogy a tengődés szűkre szabott térségein s a puszta fennmaradásért folyó kemény küzdelemben nem jutott hely a nemzeti ábrándok és ilyen vagy olyan eredetű nemzeti eszmék számára. A szociális kérdés akutsága a valóság osztályszemléletéhez, az 1918-as polgári demokratikus forradalom eredményeinek osztályszempontú megítéléséhez, végül a kommunista eszmékhez és a szociáldemokrata vezetők megalkuvó, lojális magatartásának és praktikáinak elítéléséhez vezette őket. A társadalmihoz ebben az esetben persze a nemzeti szempont is társult, bár a nemzeti szempont legtöbbször csak bonyolítja az osztályszemléletet. Ám az 1918-as forradalom eredményei s az önálló csehszlovák állam létrejötte fölött támadt általános lelkesedés légkörében, amely a proletariátust is áthatotta, az osztályszemlélet minden formájának megvolt a jelentősége, és pozitív szerepet játszhatott az állam munkás- mozgalma forradalmi szárnyának kialakulásában. Úgyszólván természetes, hogy a nem cseh és nem szlovák nemzetiségek — különösen ha etnikai kapcsolataik az első világháború erkölcsileg és gyakorlatilag is vesztes nemzeteihez fűzték őket — osztályszemlélettel bírtak, s ennek konkrét helyzetekben bizonyságát is adták. Ugyanilyen természetes, hogy a kialakuló forradalmi mozgalom keretei közt a nemzetiségek józan álláspontja — motivációjától függetlenül — hozzájárult az új állam lényegéről alkotott pozitív illúziók lerombolásához.
