Irodalmi Szemle, 1971
1971/5 - Duba Gyula: Csehszlovákia Kommunista Pártjának fél évszázada
forradalom felé vezető kommunista pártok jelentették azt a reális erőt, amely az emberiséget megmentheti. Az sem véletlen, hogy a fasizmusnak és a szocializmusnak a második világháborúban lefolyt élethalálharcából a szocializmus került ki győztesen, hanem bizonyítéka annak, hogy a szocialista hazafiság és erkölcs a legszélesebb tömegek, a nemzetek közös etikai magatartásává vált. Nem véletlen, hogy köztársaságunkban gyakorlatilag az illegális CSKP szervezte az ellenállási mozgalmakat s a Szlovák Nemzeti Felkelést. Tömegekben élő forradalmi erkölcs — ez közelmúlt történelmünk reális magyarázata. A második világháború után, konkrétan 1948 februárja után a párt gyakorlatilag is hozzáláthatott a szocialista társadalom kialakításához. Nem volt könnyű a kezdet, elmélet és gyakorlat konkrét találkozásából és kölcsönös egymásra hatásából megszülettek az első tévedések. Ám hatalmas eredmények, ragyogó társadalmi vívmányok is születtek, amelyek nem kisebbítik ugyan az elkövetett tévedések súlyát, de" a társadalmi haladás dialektikájának a mérlegét egyre inkább a pozitívumok javára billentették. S ez óriási dolog. Bizonyítéka annak, hogy a párt — ideológiája, a marx-leninizmus birtokában — képes tanulni önhábáiból, képes állandóan megújulni, felismerni a jövőbe mutató újat és megteremteni kibontakozásának előfeltételeit, képes állandóan alkalmazkodni az egyre változó valósághoz, egy emberibb jövő meglátott lehetőségeihez. A CSKP nemrég lezajlott XIV. kongresszusa is ezt példázza: a párt képes arra, hogy humánus körülmények között megújítsa önmagát, s mintegy eszméinek reneszánszát valósítva meg, alkalmassá váljék társadalmi és emberi feladatainak teljesítésére. A CSKP megalakulásának 50 éves jubileumán azt a forradalmi tudatot és internacionalista erkölcsi erőt ünnepeljük benne, amely a többi kommunista pártokkal együtt képes megvalósítani az egyre „felnőttebb“ emberiség elképzeléseit önmaga életéről és világáról.
