Irodalmi Szemle, 1971
1971/4 - FIGYELŐ - Kovács László: Egy nemzetiségi magyar nyelvművelő könyvről (Deme László: Nyelvi és nyelvhasználati gondjainkról)
emelése lett volna. Erről a bécsi polgári és szociáldemokrata emigráció vezetői magával Benešsel, a budapesti liberális blokk vezetői pedig a csehszlovák követséggel is tárgyaltak. Amellett azt is feltételezték, hogy egy demokratikus magyar kormány hamarább számíthat a presztízsét is emelő határkorrektúrákra. A magyar kormánynak azonban volt egy bizalmi embere a budapesti csehszlovák katonai misszióban, akinek révén a liberális blokk egyik memoranduma Horthy- ék tudomására jutott, s ők ezt a liberális blokk szétrobbantására és a csehszlovák külpolitika elleni támadásra használták fel.7 Egy ilyen okirat fordítása, amely a Károlyi Mihállyal kapcsolatos csehszlovák terveket bizonyítja, a Magyar Országos Levéltárban megtalálható.8 A nagyhatalmaknak azonban jobban megfelelt a kommunistaellenes Horthy, mint a velük rokonszenvező Károlyi, akinek korábbi államfői pozícióját maga Beneš is segített aláásni. Fogarassy Lászlfi 7 Vera Olivová: Československá zahraniční politika a pokus o restauraci Habsburkú v roce 1921. ČSČH, 1959, 688-689. o. 8 MOL K 25 Miniszterelnökségi iratok 1387/ 1921. csomó. Informačná kancelária (Boh- dan) Pavlú által aláírt aktája (fordítás): Kelte és száma: Pozsony 1921. okt. 29. 757. sz. inf. 3672/1921/XI. 2. egy nemzetiségi magyar nyelvművelő könyvről (Deme László: Nyelvi és nyelvhasználati gondjainkról, Madách 1970) A szerzőt nem kell bemutatni, sok írása jelent meg az Irodalmi Szemle hasábjain is. A pozsonyi egyetem vendégtanára volt, de kezdettől nem volt vendég; nem úgy nyúlt nyelvi s egyéb problémáinkhoz, mint megsegítésünkre küldött idegen, hanem mint egy közülünk. Gondjaink az ő gondjai lettek, ám nem úgy, hogy pusztán magáévá tette őket, hanem — velünk élvén — helyzetéből adódóan övéivé váltak. Előnye volt viszont az, hogy ha belülről nézte is a problémákat, maradt számára összehasonlítási alap: a magyarországi viszonyok. Most kötetbe gyűjtött tanulmányai, cikkei már megjelentek különböző folyóiratokban — legtöbbjük az Irodalmi Szemlében. Nyugodtan mondhatjuk róluk, hogy egy folyamat termékei. Deme épp a „nagy elhatározások“ idején érkezett hozzánk. Ekkor indult meg egy mozgalom nyelvhasználati hibáink leküzdésére, ekkor kezdett intenzívebben tevékenykedni a CSEMADOK nyelvi szakbizottsága, ekkor jelentek meg a különböző lapokban hosszabb idő után újra a nyelvművelő cikkek, cikksorozatok, ittléte alatt alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaság. Deme ebben a munkában jelentős szerepet vállalt. Próbált irányt szabni a sokszor spontánul jelentkező segítőikészségnek, észrevételnek, elméleti megalapozottsággal kutatta és mutatta ki a nemzetiség nyelvének és nyelvhasználatának állapotát, a problémákat — s megoldásukra javaslatokat tett. A kötet tanulmányai két egységre oszthatók, illetve két egységet alkotnak. Az általános kérdések fejezetében általában a nyelv és a nemzetiségi nyelvhasználat problémáit elemzi. A nemzetiségi mikro- társadalmak kétoldalú kötődését és mégis viszonylagos önállóságát világosan fejti ki: „Nemzetiség az, amely a fenti három ismertetőjegy (gazdasági, nyelvi és kulturális közösség — K. L. megjegyzése] közül bizonyosakban az egyik, és bizonyosakban a másik alakulathoz tartozik. A mi helyzetünkre alkalmazva: a jugoszláviai magyar nemzetiség nemzetiség a jugoszláv népközösségen belül, mert a gazdasági élet és a terület közössége mellett kulturálisan részben, nyelvében pedig teljesen elüt tőle, de nemzetiség a magyar nemzet jelöl tekintve is, mert a nyelvében való teljes és kultúrájában való részleges egyezés mellett hiányzik a gazdasági élet és a terület közössége mint nem kevésbé fontos kritérium. Ugyanez a helyzet a szlovákiai meg a romániai magyar nemzetiséggel is.“ (36. 1.) Nemzetiségi helyzetünkből adódóan természetesen nyelvi életünk is szűkebb- re szabott, mint a nemzeti körülmények között élő csoporté. Nemzetiségi viszonyok között tehát a nyelvművelésnek is speciális feladatai vannak. Deme, még mielőtt meghatározná ezeket a feladatokat, fölméri nyelvünk és nyelvhasználatunk jelenlegi állapotát.
