Irodalmi Szemle, 1971
1971/4 - Hamar Kálmán: A marxista baloldal fejlődése és harcai Nyitra vidékén
kérnek. Ezeket a követeléseiket támogatja a szociáldemokrata párt frostáli szervezete is. A diószegi hivtalok jelentették, hogy a földmunkások között kommunista agitátorok dolgoznak, és sztrájkra szólítják fel a népet; az agitációban részt vesznek a helyi szociáldemokraták is. Július 9-én Klačanyban 150 ember, Ryšňovcén 200 személy vett részt a gyűlésen, ahol Ridzl szónokolt, és javaslatait a gyűlések jóváhagyták, amelyekben heti 10—12 Kčs fizetésemelést kértek. A gyűléseken sztrájkra szólították fel a mezőgazdasági munkásokat, több helyen a parasztság sztrájkba lépett.53 A forradalom bukása után sem szűnt meg a parasztság harca a földesurak és a hatóságok ellen. Az újvári szolgabíró 1919. szeptember végén jelentette Pozsonyba, hogy a járás területén a hónap utolsó hetében megmozdult a mezőgazdasági munkásság, s Pozsonyból is támogatták őket. Palárikovón a „Slov. Domovina“ szervezésével népgyűlést szerveztek, ahol a nagybirtok kisajátítását követelték. A népgyűlés szervezői nem kértek engedélyt a megyétől vagy a hadosztály-parancsnokságtól, s ezzel megszegték a katonai diktatúra rendeleteit. A hadosztály-parancsnokság nincs megelégedve a polgári közigazgatás irányításával a megye területén. Huszár István is agitál a nép között Födémesen, s lázítja a népet az egyház és a hatóságok ellen. Eddig már két hónapot töltött bezárva.54 1919. október 11-én Okánik részletes jelentésben számol be a megye területén megerősödő mezőgazdasági sztrájkmozgalomról. Különösen a nagytapolcsányl és az újvári járásokban volt erős a sztrájkhullám. Véleménye szerint a sztrájkok célja a következő volt: bérkövetelések és a hatóságok elleni tiltakozás. Az egyes járási vezetők félnek a parasztság forradalmi fellépésétől. A válságot felhasználta a Szlovák Néppárt is, és több helyen, például Tapolcsányban és Privigyén titkos konferenciát tartott, és ott beléptek a néppártba a volt FEMKE tagjai is.55 A pöstyéni szolgabíró ismerteti jelentésében a helybeli birtokos, Scheibner és Schei- movics dubovári árendás birtokán lejátszódott elbocsátásokat. Scheibner elbocsátott hat bérest, azzal indokolva, hogy csökkent az állatállomány, nincs szüksége annyi munkásra. Az elbocsátottak között van Anna Kovafiai, akinek a férje 27 évig dolgozott a birtokon. Egy bizottság kivizsgálta a béresek lakásviszonyait: siralmas állapotot találtak. A járásbíróság mindent megtesz, hogy a béreseket vegyék vissza a munkába. Pozsonyból is figyelmeztették a járási hivatalokat, hogy vegyék figyelembe a politikai helyzetet, mert az elbocsátásokkal a kommunisták munkáját segítik elő.58 De sokszor közvetlenül a központi hatóságoknak kellett fellépniük a helyi kiskirályok védelmére: így 1919. szeptember 4-én a belügyminisztérium utasítja az alsószőlősi csendőrállomást, hogy vegye védelmébe Hečko Lajost, akit egy elbocsátott alkalmazottja megfenyegetett és üldöz.57 1919. október 19-én dr. Okánik figyelmeztető körleveleket küld ki a járási főszolga- bírákhoz és polgármesterekhez, amelyben figyelmezeti őket egy újabb kommunista forradalom veszélyére, ha a földesurak nem mérsékelik a parasztok kifosztását. Több béres panaszkodott, hogy a földbirtokosok máról holnapra elbocsátják munkásaikat, s az elbocsátottak lakást és munkát nem kapnak belátható időn belül. Ez újabb veszélyt jelent a hatóságok számára, a bolsevizmus veszélyét. Több ezer katonát, volt hadifoglyot várnak haza a Szovjetunióból, akik „meg vannak fertőzve“ bolsevik eszmékkel, s csak erősíteni fogják a forradalmi mozgalmat vidéken. Meg kell szüntetni a felmondásokat és a földbirtokosok visszaéléseit, akik, úgy látszik, nem tanultak a kommunista forradalom tapasztalataiból és harcaiból. Hogy a parasztság elkeseredettségét és forradalmi fellépését mérsékelje a hatalom, a szolgabírák kötelességévé teszi a falusi szegénység és a béresek védelmét, mert csak így tudják megakadályozni az újabb szocialista forradalom kitörését. A járásbíróságok a rendelet értelmében ellenőrizték a földbirtokosok és a béresek viszonyát.58 53 Ž. N. I. 1V-1716/19 54 Ž. N. I. 648/1919 Rés. 55 Š. S. U. A. 3999/1919 adm. 55 Ž. N. I. 1026/19 Dóv. 57 Ž. N. I. 1037/1919 Dóv. 58 S. S. U. A. 5957/19 adm.
