Irodalmi Szemle, 1971

1971/4 - Hamar Kálmán: A marxista baloldal fejlődése és harcai Nyitra vidékén

Dr. Okánik nyitrai főispán 1919. október 21-én újabb antidemokratikus és antiszociális javaslattal fordult a pozsonyi rendőrkapitánysághoz. A megyei hatóságokat több helyről figyelmeztették, hogy a szocialista forradalom bukása után a megye területére több kommunista és Lenin-fiú menekült a magyarországi fehér terror elől, akik itt kihasználják a még labilis politikai és gazdaság viszonyokat, különösen a mezőgazda- sági munkások mozgalmát. A bolsevizmus eszméit terjesztik a parasztok körében. A menekült Lenin-fiúkat, akiket a helyi zsidó lakosság támogat, rablóknak nevezi. Ezért javasolja azoknak a zsidó férfiaknak internálását 16-tól 45 éves korig, akik a közelmúltban tértek haza Magyarországról.59

A parasztok agrármozgalma Nyitra vidékén nem szűnt meg a húszas évek elején sem. Csak az új politikai viszonyok között nem állt a mozgalom élére tapasztalt forradalmi párt, amely megteremtette volna a munkás-paraszt egységet. A parasztság, különösen a földmunkások mozgalma élén elszigetelten a szociáldemokraták tevékenykedtek: a galgóci szociáldemokrata pártbizottság 1920 júliusában elhatározta, hogy a mező- gazdasági munkások érdekében tüntetést és sztrájkot szervez. A bábi nagybirtokról 300 munkás tüntetett, a tüntetők élén Václav Zimmerman állt, kérték a nagybirtok kisajátítását. Bucsán a tüntető parasztok elvették a birtok kulcsait, a járási párthatározat utasítására. A tüntetők különösebb eredményt nem értek el, csupán gróf Eszterházy birtokán sikerült elérniük kisebb engedményeket. A tüntetések fő szervezője és értelmi szerzője a járási pártbizottság titkára, Felcán Géza volt. A csendőrparancsnokság kifogásolta, hogy eddig a hatóságoknak nem sikerült letartóztatniuk Felcánt.60

59 Š. S. U. A. 5863/19 adm. 6“ Ž. N. I. 1076/19

Cyprián Majerník: Menekülők, (1943)