Irodalmi Szemle, 1971
1971/4 - Hamar Kálmán: A marxista baloldal fejlődése és harcai Nyitra vidékén
Alsó-majorban sztrájkolnak. A béresek követeléseit összefoglalta a szociáldemokrata párt rózsahegyi szervezete, a kollektív szerződés pontjai szerint. A béresek nem tudtak megegyezni a gazdaság vezetőivel, a sztrájk tovább tartott. Egy szolgabírói jelentés Vágsellyéről május 8-án sürgeti a megyénél, hogy Ján Smikovilkot és Csombolik Sándort, Képesd község lakóit Havára internálják, mert a helység lakosságát a hatóságok és a földesurak ellen lázították. A nép maga teremt törvényt, ha a követeléseit, a földosztást a földesurak megakadályozzák — panaszkodik a járási szolgabíró. A nevezettek orosz fogságból jöttek haza. Június 11-én a sellyei hatóságok megriadva a Vörös Hadsereg közeledésétől, Ikérték az internáltak szabadon bocsátását Haváról, mert a mezőgazdaságban munkaerőre van szükség.48 Május végén megmozdulnak a palárikovói parasztok Károlyi Lajos nagybirtokos ellen. Az esetről jelentést küld Pozsonyba a helyi rendőrség. Károlyi cselédei napi 18 órát dolgoznak, és béremelést követelnek. Hajnali 3 órától este 8 óráig tart a munkanap. Most 6 órától délután 4 óráig, mert este hat óráig etetnek. Károlyi tisztviselői az újvári szolgabírónál panaszt emeltek a fogatosok ellen. A mezőgazdasági munkások kijelentették, hogy akarnak és fognak dolgozni, de a következő feltételek mellett: reggel 5 órakor befognak és délután 4 órakor kifognak a mezőn. Ha pedig a régi feltételek szerint dolgoznának, akkor minden túlóráért 1,— Kčs bért kérnek. Máskülönben az emberek csendesek — írja a csendőrparancsnok.49 Eszterházy Károly cseklészi nagybirtokos -a pozsonyi hatóságoktól kér katonai segítséget a forrongó cseklészi nép ellen 1919. május végén. írja, hogy különösen egy Horváth nevezetű egyén lázítja a lakosságot az uradalom ellen. Eszterházy a katonai segítség fejében felajánlja hűségét az új kormánynak.50 A pozsonyi minisztérium figyelmezteti a megyéket, hogy a szegényparasztság körében veszélyes földigénylési mozgalom indult meg 1919 május végén. A mozgalom célja a földbirtok kisajátítása volt. A minisztérium véleménye szerint meg kell előzni a parasztság forradalmi fellépését azzal, hogy figyelmeztessék a parasztokat az új csehszlovák földtörvényre: az 1919. április 16-i 215-ös számú törvény megvédi a nagybirtokokat a felosztástól. Ez természetesen nem elégítette ki a földéhes parasztságot. Snitzer Simon július elején jelentette a megyének Nyitrára, hogy Sós Ármin Pornószegen lázit ä lakosság között. A munkások között is agitál; félő, hogy az ott dolgozó morva munkásokat is fellázítja a bolsevik eszmékkel. Javasolja, hogy Sóst Szlovákia más területére internálják, a rendőrség felügyelete alatt. A nyitrai főispán július 9-én elrendelte Sós internálását Terezínbe, mivel a feljelentés szerint a kommunista eszmék terjesztésével veszélyeztette a közrendet. Az utasítást július 14-én a galgóci rendőrség végre is hajtotta.51 A parasztság mozgalma élén a kommunisták, a baloldali szociáldemokrata szervezetek álltak, nem félemlítette meg őket a burzsoázia diktatúrája sem. Július első felében a galgóci főszolgabíró tiltakozó jegyzéket küld Pozsonyba a szociáldemokrata párt politikája. ellen, a galgóci szociáldemokraták frostáli gyűlésével kapcsolatban. Ez be nem jelentett gyűlés volt, amelyet a szociáldemokrata párt galgóci szervezete hívott össze; a sági, klačanyi, Horny Ryšňany-i mezőgazdasági munkások vettek részt rajta. Ilyen gyűléseken a szolgabíró szerint az agrármunkásság határtalanul felemeli követeléseit, és legtöbbször sztrájkba lép. Több földbirtokos jelentése szerint lehetetlenné teszik a munkát a mezőgazdaságban. Ezért egyelőre betiltottak minden gyűlést és szervezkedést a környéken, míg Szlovákia területén a politikai viszonyok meg nem javulnak. Ennek ellenére a szociáldemokrata párt galgóci elnöke, Ridzi Mihály a minisztériumtól hozott engedélyt a párt és a szakszervezet gyűlésére és a szervezkedésre az egész járás területén. A főszolgabíró figyelmezteti a minisztériumot, hogy a bekövetkező eseményekért és károkért az itteni hatóságok nem vállalják a felelősséget. Jelentéséhez csatolta az egyes falvak követeléseit: például a sági Feifel-birtok munkásai 48 órás munkahét bevezetését kérik, napi 10 órát csak akkor dolgoznak, ha kevés lesz a munkaerő. A nyolc órán túl végzett munkáért 2 százalék fizetésemelést 48 Červené noviny 1919 43 sz. 49 Ž. N. I. adm. 11-617/1920 50 Ž. N. I. 411/1919 Res. 51 S. S. U. A. 3037 adm. 1919 52 Š. S. U. A. 3181/1919 adm.
