Irodalmi Szemle, 1971

1971/4 - Hamar Kálmán: A marxista baloldal fejlődése és harcai Nyitra vidékén

akkori kiszolgáló magatartása miatt a gímesi lakosság meggyűlölte. Félt, hogy a lakosság kiszolgáltatja a vörös csapatoknak, ezért június 2-én elhagyta Gímest. Később visszatért a faluba, mert így jobb szolgálatot tehetett a katonai parancsnokságnak. Június 3-án a gímesi őrsparancsnok Bittner jelentése alapján értesítette a nyitrai 7. csehszlovák katonai parancsnokságot a Vörös Hadsereg erejéről, előnyomulásának irányáról. Ennek következtében az intervenciós csapatok Kolontól Néverig előrenyomultak, hogy feltartóztassák a Vörös Hadsereg Marót irányából megindult ellentámadását. A csehszlovák hadsereg megérkezésekor Bittner értesítette a parancsnokságot a vörös csapatok helyzetéről, és a környékről térképet adott át a katonai parancsnokságnak. Június elején a környéken megszervezte a csehszlovák hadsereg ellenállását és élelmezését. Szekerekkel látta el a hadsereget, hogy megkönnyítse a visszavonulást. Törődött a sebesültekkel: Forgách gróf szolgáinak megparancsolta, hogy a várban goňdozzák őket. Később a sebesülteket autón Nyitrára szállíttatta, és a kastély raktárából élelmezte a Léva és Kálna környékéről visszatért sebesülteket is. A lakosság körében is gyűjtött élelmiszert számukra. A gímesi csendőrparancsnokság véleménye szerint fáradhatatlan „hazafias“ érdemeiért — hisz az „áruló“ lakossággal szemben életét kockáztatta — megérdemli a legmagasabb kitüntetést.40 A nyitrai hatóságok azok ellen, akikről csak feltételezték, hogy részt vettek a forradalmi harcokban, a legszigorúbb eljárást indították „hazaáruló“ magatartásuk miatt. Túltettek még a központi hivatalok intézkedésein is, ha a kommunistákon és a munkásmozgalom harcosain kellett ütni. A Nyitra megyei tanácsos 1919. július 15-én tiltakozó levelet küld Pozsonyba dr. Pa- lásty László ügyében, aki letartóztatásban van. A tanácsos szerint Palásty volt a fő szervezője a nyitrai ellenállásnak. A bíróságokat ellenállásra hívta fel, hogy így akadályozza meg tevékenységüket. Az egyik szervezője volt a nyitrai kommunista — szociáldemokrata pártnak, amelyben vezető tisztséget is betöltött. Ű adott pontos utasításokat, hogy a munkások milyen akciókat hajtanak végre Nyitrán a lakosság körében a szervezkedő burzsoá hatalommal szemben.41

A nyitrai sajtó is, többek között a Nitra, Tisóék lapja a „demokrácia“ védelme alatt gyalázza a Vörös Hadsereget, és a Tanácsköztársaságot terror rendszernek nevezi. A kommunistákat egoizmussal vádolja, akik nem a népért harcolnak, csak saját személyes ügyüket védik. A Nitra örömmel közli, hogy a nyitrai bíróságok már működnek, de kifogásolja, hogy zsidó származású is van köztük. Az elmondottak alapján már most kezdtek a Szlovák Néppártban azok az „ideológiai feltételek“ kialakulni, amelyek a párt fejlődésében eljutottak a fasizmusig.

Természetesen a közigazgatás helyreállítása, illetve megszervezése Nyitrán még 1919. február közepén is gondot okozott a központi szerveknek. Hirdetmények útján, két kiáltványban fordulnak a város lakosságához. „Miután a hivatalnokok és alkalmazottak megtagadták a Csehszlovák Köztársaságnak az »engedelmességi« fogadalom letételét, és törvényeinket és rendeleteinket elismerni és végrehajtani nem akarják, az állambíróság és a járásbíróság működése ideiglenesen beszüntettetik“ — közli a lakossággal a rendelkezést a kormány kétnyelvű hirdetménye.42 A február 16-án közzétett hirdetmény közli, hogy míg a nyitrai törvényszék működése szünetel, az összes hozzátartozó polgári és büntető ügyeket a trencséni törvényszék intézi el.

Milyen volt a lakosság szociális helyzete 1919 tavaszán? A munkanélküliség terjedésével, a katonák leszerelésével nőtt a vidékről Nyitrára özönlő emberek száma. A szociális problémák, különösen a lakáskérdés, kiéleződtek a városban. A nyitrai lakáshivatal felhívással fordul a város lakosságához: „Figyelmezteti a város épp úgy a zobori tulajdonosokat, valamint az albérletbe adókat, hogy lakás és bútorozott szoba megüresedését és bérbeadását ezen hivatalnál 3 nap alatt be kell jelenteni. Aki ezt elmulasztja, 2 ezer koronáig terjedő pénzbüntetéssel és 6 hónapig terjedő elzárással büntetik. A lakásba vagy bútorozott szobába csak a lakáshivataltól nyert lakásigazolvánnyal lehet beköltözni.. ,“43 De az élelmezés területén is beállt a válság. Ezt igazolják az 1919 első hónapjaiban kiadott főispáni és rendőrségi hirdetmények és rende4» 2. N. I. 1145/1919 Dóv.

41 Ž. N. I. 702/1919 Rés.

42 O. A. Ň. 886/1919 n.

« O. A. Ň. 886/1919 n.