Irodalmi Szemle, 1971

1971/3 - FIGYELŐ - Fried István: Szántó György: Stradivari (Gondolat, 1970)

szén az 1921-ben aláírt amerikai—ma­gyar különbékeszerződésig. A kötetben található egyes elírások és tévedések föltehetően a fordításnál ke­letkeztek. A 155. oldalon például Torna Milenkovic szerint 1921-ben Bánát, Bács­ka és Baranya területén 9,6 százalék szlovén volt. Nincs talán szlovákokról szó az eredeti szövegben? Szlovének (vendek) csakis Vas és Zala, valamint elszórtan Somogy és Baranya megyében voltak és vannak. „Tartalék ezredek“ (429. o.) sem a Monarchia, sem az el­ső Csehszlovákia hadseregében nem lé­teztek, nyilván pőttestekről van szó. Egyes helynevek használata is téves (Kralován helyett Királyfiát, Alsőmihályi — Michalany — helyett Szentmihályfal- vát említik). Ugyanakkor az 50. évfordulóra kiadott gyűjtemény színvonalban és terjedelem­ben többet nyújtott, mint a 40. évforduló alkalmával megjelent kiadvány, bár a régebbiben is van sok ma is használható anyag, közülük is kiemelkedik Tersen francia professzor tanulmánya. Fogarassy László Szántó György: Stradivari ( Gondolat. Budapest, 1970] A vágújhelyi születésű regényíró leg­színesebb, legizgalmasabb problémákat fölvető, szerkesztésmódjában talán leg­merészebb, bravúros vonalvezetésű könyve huszonhatodik magyar kiadásban jelent meg (s tegyük emellé a lengyel s az osztrák, valamint a nemrég megje­lent román kiadást; Bolváry Géza egy, a harmincas években készült filmjét). Az író nemcsak születésével, önélet­rajzi regényeinek idevonatkozó fejeze­teivel, emlékezéseivel kapcsolódik szű­kebb szülőföldjéhez: regényének alapöt­lete is innen származik. Neubauer Pál Stradivari titka című színes újságcikké­ben (Prágai Magyar Hírlap, 1929. jan. 27.) ír a titokzatos Cremona-Gesellschaft- ról, mely versenyre akart kelni az olasz mesterhegedűkkel, hegedűket készített, ám a társaság hangszerei egy kis idő múlva elvesztették hangjukat. A cikkben szerepel Goby Eberhardt berlini hegedű­pedagógus is, kinek Neubauer Pál a ta­nítványa volt. Goby — aki Liszt Ferenc­cel koncertezett, Ibsennel vitázott — lett a regény egyik főszereplője, s tanítvá­nyai (ld. Neubauer cikkét, illetve Szántó regényét) is bekerültek a műbe. A re­gény élményforrásai közé tartoznak még az 1900-as, 1910-es esztendők vágújhelyi zeneestélyei. Szántó több művében emlí­ti, hogy zenei tudása, ízlése innen szár­mazik, a kisváros lakói munkájuk végez­tével szívesen ültek össze egy kis ka­maramuzsikára. Szántó itt ismerte meg Beethoven, Brahms, Csajkovszkij műveit. A regény első kiadásán még ott az aján­lás: Neubauer Pálnak. A későbbi kiadá­sokból ez az ajánlás hiányzik, Neubauer nem értett egyet néhány szereplő „jel­lemrajzával“: arról volt ugyanis szó, hogy Neubauer filozófiai mestere (Constantin Brunner) Theodor Groenen néven jelenik meg a könyvben. S bár az adatokat Szántó Neubauertől kapta, a filozófus ábrázolása körül még sokáig vitáztak. A regény keletkezéstörténeténél azon­ban érdekesebb a regény mondanivalója, kifejezésmódja. A 30-as években íródott regény a 30-as évek illúzióiból, remény­kedéséből, korszakváltó merészségéből született. Jól jellemezte Fábry Zoltán a megvakult író művészetét, mikor Szántó „tragikus emberirodalmá“-ról szólt. Az „emberirodalom“ fogalma ugyan Földes Sándor avantgardista verseivel, színda­rabjaival, novelláival kapcsolatban jött létre, de forrásvidékét ott leljük a né­met expresszionizmusban, mely Fábry Zoltán, Földes Sándor és Szántó György (nem véletlen, hogy a húszas években sorstársak, harcostársak, munkatársak) alapélménye volt. Ha Werfel így kiált föl: „Egyetlen kívánságom az, hogy, em­ber, rokonod legyek!“, erre Földes — Májusi menet című versében így vála­szol: „Ember! / Te vagy az Üt! Kiálts! Rohanj! I kezedben lángoló szíveddel...“ vagy: az Emberország című kötet elő- hangjában: „mert elindultunk az Ember felé.“ Franz Mare Dér blaue Reiterére Szántó György A kék lovas című novel- láskötettel válaszol. Szabolcsi Miklós mutatott arra rá (Kritika 1967. december), hogy az I. vi­lágháború életformát, államformát, társa­dalmi berendezkedést megrázó élményei­re másképp reagáltak a győztes, ill. le­

Next

/
Thumbnails
Contents