Irodalmi Szemle, 1971
1971/3 - FIGYELŐ - Fried István: Szántó György: Stradivari (Gondolat, 1970)
szén az 1921-ben aláírt amerikai—magyar különbékeszerződésig. A kötetben található egyes elírások és tévedések föltehetően a fordításnál keletkeztek. A 155. oldalon például Torna Milenkovic szerint 1921-ben Bánát, Bácska és Baranya területén 9,6 százalék szlovén volt. Nincs talán szlovákokról szó az eredeti szövegben? Szlovének (vendek) csakis Vas és Zala, valamint elszórtan Somogy és Baranya megyében voltak és vannak. „Tartalék ezredek“ (429. o.) sem a Monarchia, sem az első Csehszlovákia hadseregében nem léteztek, nyilván pőttestekről van szó. Egyes helynevek használata is téves (Kralován helyett Királyfiát, Alsőmihályi — Michalany — helyett Szentmihályfal- vát említik). Ugyanakkor az 50. évfordulóra kiadott gyűjtemény színvonalban és terjedelemben többet nyújtott, mint a 40. évforduló alkalmával megjelent kiadvány, bár a régebbiben is van sok ma is használható anyag, közülük is kiemelkedik Tersen francia professzor tanulmánya. Fogarassy László Szántó György: Stradivari ( Gondolat. Budapest, 1970] A vágújhelyi születésű regényíró legszínesebb, legizgalmasabb problémákat fölvető, szerkesztésmódjában talán legmerészebb, bravúros vonalvezetésű könyve huszonhatodik magyar kiadásban jelent meg (s tegyük emellé a lengyel s az osztrák, valamint a nemrég megjelent román kiadást; Bolváry Géza egy, a harmincas években készült filmjét). Az író nemcsak születésével, önéletrajzi regényeinek idevonatkozó fejezeteivel, emlékezéseivel kapcsolódik szűkebb szülőföldjéhez: regényének alapötlete is innen származik. Neubauer Pál Stradivari titka című színes újságcikkében (Prágai Magyar Hírlap, 1929. jan. 27.) ír a titokzatos Cremona-Gesellschaft- ról, mely versenyre akart kelni az olasz mesterhegedűkkel, hegedűket készített, ám a társaság hangszerei egy kis idő múlva elvesztették hangjukat. A cikkben szerepel Goby Eberhardt berlini hegedűpedagógus is, kinek Neubauer Pál a tanítványa volt. Goby — aki Liszt Ferenccel koncertezett, Ibsennel vitázott — lett a regény egyik főszereplője, s tanítványai (ld. Neubauer cikkét, illetve Szántó regényét) is bekerültek a műbe. A regény élményforrásai közé tartoznak még az 1900-as, 1910-es esztendők vágújhelyi zeneestélyei. Szántó több művében említi, hogy zenei tudása, ízlése innen származik, a kisváros lakói munkájuk végeztével szívesen ültek össze egy kis kamaramuzsikára. Szántó itt ismerte meg Beethoven, Brahms, Csajkovszkij műveit. A regény első kiadásán még ott az ajánlás: Neubauer Pálnak. A későbbi kiadásokból ez az ajánlás hiányzik, Neubauer nem értett egyet néhány szereplő „jellemrajzával“: arról volt ugyanis szó, hogy Neubauer filozófiai mestere (Constantin Brunner) Theodor Groenen néven jelenik meg a könyvben. S bár az adatokat Szántó Neubauertől kapta, a filozófus ábrázolása körül még sokáig vitáztak. A regény keletkezéstörténeténél azonban érdekesebb a regény mondanivalója, kifejezésmódja. A 30-as években íródott regény a 30-as évek illúzióiból, reménykedéséből, korszakváltó merészségéből született. Jól jellemezte Fábry Zoltán a megvakult író művészetét, mikor Szántó „tragikus emberirodalmá“-ról szólt. Az „emberirodalom“ fogalma ugyan Földes Sándor avantgardista verseivel, színdarabjaival, novelláival kapcsolatban jött létre, de forrásvidékét ott leljük a német expresszionizmusban, mely Fábry Zoltán, Földes Sándor és Szántó György (nem véletlen, hogy a húszas években sorstársak, harcostársak, munkatársak) alapélménye volt. Ha Werfel így kiált föl: „Egyetlen kívánságom az, hogy, ember, rokonod legyek!“, erre Földes — Májusi menet című versében így válaszol: „Ember! / Te vagy az Üt! Kiálts! Rohanj! I kezedben lángoló szíveddel...“ vagy: az Emberország című kötet elő- hangjában: „mert elindultunk az Ember felé.“ Franz Mare Dér blaue Reiterére Szántó György A kék lovas című novel- láskötettel válaszol. Szabolcsi Miklós mutatott arra rá (Kritika 1967. december), hogy az I. világháború életformát, államformát, társadalmi berendezkedést megrázó élményeire másképp reagáltak a győztes, ill. le
