Irodalmi Szemle, 1971

1971/3 - HAGYOMÁNY - Kováts Miklós: Két Čapek-dráma nyomában

ség meleg lelkesedéssel fogadta a darabot — Írja a kritikus a pozsonyi bemutatóról —, s a színészek teljesítményét, valamint a dráma progresszív mondanivalóit nagy megértéssel méltányolta és szűnni nem akaró tapssal jutalmazta,“28 A kassai társulat fiileki előadásával kapcsolatban írja a Magyar Nap: „A művészi és irodalmi jelentősége mellett nagy hatással volt a közönségre a darabon átvonuló mélységes békegondolat és nagyon sokszor lelkesen demonstráló tapsra ösztönözte a fiileki közönséget,“29 „Béketűn- tetéssé vált a »Fehér kór« lévai előadása“ — ez a címe Háber Zoltán 1938 tavaszán írt beszámolójának, melyben többek között a következőket írja: „Csapeknek a béke mellett tett nyilatkozatait... a közönség percekig tartó tapsviharral köszöntötte. Ez a mai feszült légkörben a lévai közönség békevágyát igazolta — éppen a »Fehér kór« előadásán keresztül,“30

A darab sikeréhez az író a következő kommentárt fűzte: „... nagyon jól tudom, hogy ez a siker mit jelent. Nagyszerű népszavazás ez a csehszlovák külpolitika fölött. Annak a jele, hogy a béke és a demokrácia nemcsak a csehszlovák köztársaság hivatalos bélés külpolitikájának a jelszavai. Hanem a csehszlovák ember szívének és agyának követelményei is. A nép ösztönéből fakadnak, mégpedig nemcsak a csehek és szlovákok, hanem a csehszlovákiai németek és magyarok ösztönös világfelfogásából is. Számos levelet kapok és ezek között igen szép számmal akadnak német és magyar polgártársaink levelei."31

Az események lényegébe vágó aktualitása, tömegeket mozgósító ereje mellett ebben a drámában is megmutatkoznak az író ideológiai korlátai. A darabban a fasizmus, a háborús hisztéria barbár erőivel csak egy pacifista orvos (dr. Gálén) száll szembe, a darab végső kicsengése így törvényszerűen pesszimista: a magányos harcos nem tudja megállítani a fasizmus embertelen gépezetét. Dobossy szerint ■ e programszerűen igehirdető, mozgósító, cselekvésre serkentő darab a jellegénél fogva is kívánt volna valami vigasztaló, valami lelkesítő véget“?2 és ez csak részben mond ellent annak, hogy ez a befejezés — Gálén doktor halála és küzdelmének eredménytelensége — a mű egészéből törvényszerűen következik, s ezen nem változtathatott sokat Capeknek az az engedménye a Fehér kór megfilmesítése során, hogy a végső pesszimista kicsengést tompítani igyekezett. Vozári helyesen állapítja meg, hogy „Capek darabjának záróakkordja sötéten dübörög és pesszimista távlatokat nyit fel. De amíg a dráma e vigasztalan végkifejletig eljut, annyi vizionárius költőiséggei veszi védelmébe a gyűlölt emberséget és pacifizmust, s annyi gyilkos gúnnyal rántja le a leplet a démonizmus és álhazafiság arculatáról, hogy azt nemcsak irodalmi, de egyenesen világnézeti hitvallásnak, sőt csaknem politikai tettnek kell vennünk"

Erről a pesszimizmusról maga Capek így nyilatkozik: „Talán joggal nevezik ezt pesz- szimizmusnak, de a ma emberének sok oka van a pesszimista gondolatokra, — másrészt a bűnhődés annyira reménytelenül pesszimista dolog volna?"34

Capek remekül megformált alakokat állít a Fehér kór színpadára. A Marsall, Sigélius, Krüg báró és a további alakok is mind pontosan körülhatároltak, a cselekményben meghatározott súlyuk, szerepük van. A darab központi alakja Gálén doktor, a tudományos munkával régen szakító, külvárosi praxist folytató félszeg és naiv orvos, aki egy megszállott konokságával és erejével feszíti neki vállát az egész megvadult világnak, s egymaga próbálja feltartóztatni a háborúba rohanó fasizált világot. Hősies küzdelméhez az ad alapot, erejét az sokszorozza meg, hogy a szenvedő emberiség annyira áhított gyógyszerét, a pusztító epidémia, a „fehér kór“ orvosságát szorongatja görcsösen a kezében. S ezt a gyógyszert csak egy feltétellel bocsátja a gazdagok, a befolyásos emberek rendelkezésére, s ez a feltétel: a béke. Gálén doktor jelleme a pompásan megszerkesztett jelenetek során bontakozik ki. Sigélius udvari tanácsossal, az újságírókkal, Krüg báróval, majd a Marsallal való összecsapásai rendkívül plasztikussá formálják a szürke, látszólag gyenge, de megtörhetetlen szívósságú kisember alakját. De

28 Magyar Újság 1937. VI. 17/136

29 Magyar Nap 1938. II. 22

30 Magyar Nap 1938. IV. 23/98

31 Idézi a Magyar Újság 1937 húsvéti száma

32 Dobossy id. mű 77. old.

33 Magyar Újság 1937. VI. 17/136

34 Karéi Čapek: Poznámky o tvorbé 113. old.