Irodalmi Szemle, 1971
1971/3 - HAGYOMÁNY - Kováts Miklós: Két Čapek-dráma nyomában
Gálén doktor nemcsak a megalkuvással, a hatalommal és a pénzzel száll szembe, hanem az orvosi etikával is: „A maga kötelessége, hogy segítsen a betegeken, a többihez semmi köze" — figyelmezteti Sigélius. Egy újságíró is felteszi a kérdést: „Ön hagyná, hogy az emberek így pusztuljanak?“ (Ti. ha Gálén nem adja ki a gyógyszert feltételének visszautasítása miatt.) Gálén doktor válasza: „És ön hagyná, hogy gyilkolják őket? Miért, kérem ... Ha az emberek ólommal és gázzal gyilkolhatnak ■ ■ ■ minek mentsünk meg mi orvosok valakit, no nem? Ha tudnák, micsoda munkába kerül néha ... megmenteni egy gyereket... vagy kigyógyítani egy csontszút... És aztán azt mondják, háború! Mint orvosnak... a lövöldözés és az yperit ellen kell lennem, nemde? Én láttam, hogy roncsolja szét az embert... Értsék meg, egyszerűen mint orvos — nem vagyok politikus, de mint orvos köteles vagyok... küzdeni minden emberéletért, nem? Egyszerűen orvosi kötelesség kiküszöbölni a háborút/“35 Čapek a következőket írja Gálén doktor alakjáról: „A maga módján a béke terroristája; utópista zsaroló: aki látja, hogyan tagadja meg a segítséget a fehér kórban szenvedő asszonytól, nehezen áll ellent a helytelenítés erős érzésének vagy egyenesen az ellenszevnek. Node engedjük, hogy visszalépjen utópista ultimátumától; tegyük fel, hogy orvosságát nyilvánosságra hozza és megszabadítja az emberiséget a fehér kór szörnyű veszedelmétől. Az emberiség fellélegzik: de holnap, vagy holnapután senki sem tudja megakadályozni, hogy gázbombákat szórjanak az emberek fejére és ezreket öljenek meg, nemcsak katonákat, hanem asszonyaikat és gyermekeiket is, — ahogy annak napjainkban is tanúi vagyunk,“33 A magyar bemutatókról szóló kritikák érdekes módon megfeledkeztek a fordítóról: méltatlan hallgatás fogadta Donner Pál munkáját, pedig a könyv alakban is megjelenő fordítás37 igényes munka. Donner elkerülte a szöveghez való feltétlen ragaszkodásban rejlő buktatókat, de az eredeti szöveg zamatát neki sem sikerült hiánytalanul visszaadnia. A magyar társulatok előadásairól szóló kritikák ezúttal szokatlanul magasra tették a mércét: máskor a fércmunkák gyorsan összecsapott előadásait is dicsérve fogadták, ebben az esetben szigorúan bírálták meg mind a kassai, mind a pozsonyi előadást. Ehhez nagy mértékben járult hozzá az akkor már jelentős művészi színvonalat képviselő Szlovák Nemzeti Színház cseh nyelvű előadásához való hasonlítás: „... bizony meg kell állapítanunk — írja a kritika a kassai előadásról —, hogy a csehszlovák színtársulat előadásaival való összehasonlítást nem bírja el. Ez vonatkozik úgy a rendezésre, mint a szereplők produkciójára. A hiányos rendezés folytán az előadás nem pereg megfelelően, a darab egysége megbomlik.“59 Megállapítja a kritika azt is, hogy: „Kínos dolog egyes szereplőknél a szerepnemtudás, ami természetesen a művészi teljesítmény rovására megy... Talán Thuróczy Gyula alakítása volt még a legjobb, aki a marsall markáns egyéniségét plasztikusan domborította ki. Utána Némethy Zoli orvosprofesszor alakítását emeljük ki, mint olyant, amely megérdemli figyelmünket és elismerő kriti- kánkat.“i0 A kassai társulat későbbi előadásain Gálén doktor szerepét vendégszereplőként Gellert Lajos alakította a korabeli kritika szerint „kikristályosodott művészettel“; „magával ragadva a többi szereplőket.“41 A pozsonyi előadás két jelentős pozitívummal dicsekedhetett. Az egyik a rendezéshez, a másik egy kiváló színészi teljesítményhez kapcsolódik. Földes Dezső az előadás rendezésére a Szlovák Nemzeti Színház rendezőjét, Viktor Sulcot kérte fel, aki a szlovák színházban már sikerre vitte a darabot. Šulc eredményes munkát végzett, ezt a kritikák egybehangzóan állapították meg. „A magyar színház kitűnő előadása igazolta, hogy jó darab és megfelelő, intelligens és elmélyülő rendezés mellett a társulat komoly és figyelemreméltó teljesítményre is képes. Külön kell kiemelnünk Šulc Viktornak, a pozsonyi szlovák színház főrendezőjének munkáját, aki egyéni felfogású és magasszín35 Čapek: Fehérkor, Bratislava 1937, 67. old. 36 Čapek: Poznámky o tvorbé 112. old. 37 Eugen Prager könyvkiadóvállalata, Bratislava, 1937 39 Kassai Újság 1937. V. 21/115 40 uo. « Kassai Újság 1938. IV. 13/86 v
