Irodalmi Szemle, 1971
1971/2 - Popély Gyula: A Masaryk Akadémia működése
dalom és szellemi élet kapcsolatainak kimélyítését és szervessé tételét. Úgyszintén fontos a magyar és a cseh, a magyar és a szlovák irodalmi kapcsolatok kimélyítése és megszervezése.“88 A művészeti osztály munkaprogramja két részből állott: képzőművészetiből és zeneiből. A képzőművészeti részt Brogyányi Kálmán, a zeneit Albrecht Sándor állította össze és olvasta fel. A képzőművészeti program kimondja a kiállítások rendezésének szorgalmazását és a szlovákiai magyar képzőművészek regisztrálásának szükségességét. Tervbe veszi a magyar kulturális vonatkozású műemlékek regisztrálását, s mihelyt az lehetővé válik, központi magyar művészeti és kulturális múzeum felállítását. „A művészeti osztály hivatalos lapjának tekinti a Forumot és kívánja, hogy ez a Fórum címlapján is jusson kifejezésre"89 — mondja Brogyányi Kálmán. (A Fórum építészeti és képzőművészeti szakfolyóirat volt. Tárgyalását lásd alább! P. Gy.) A zenei program fő pontjául a népzene ápolását és kellő szakismerettel történő feldolgozását tűzi ki Albrecht Sándor. A közgyűlés délutáni ülésének fő pontjaként a Társaság otthonának kérdése szerepelt. Az elnökség ugyanis már június 10-én megbízta Jánoska Tivadar, Surányi Géza, Szerényi Ferdinánd és Szőnyi Endre tagokat, hogy a Társaság számára megfelelő telekről gondoskodjanak. A közgyűlés nem tudott dönteni a telekkérdésben, ezért Szerényi Ferdinánd javaslatára a döntést a legközelebbi közgyűlésig elnapolták. A közgyűlés nem sokat végzett, nem állapította meg a pontos költségvetést sem, s ezt nem is állapíthatta meg, mert az anyagiak akkor még mindig nem álltak rendelkezésükre. A gyűlés után hat nappal érkezett meg a köztársasági elnök kabinet- irodájának értesítése, hogy a millió koronát a Zemská Banka pozsonyi fiókjához a Társaság számára átutaltatta, mégpedig fele részben készpénzben, fele részben pedig értékpapírokban. A pontos költségvetést csak később, az 1933. január 22-i rendkívüli közgyűlésen állították össze. 2. A rendkívüli közgyűléstől az első tisztújító közgyűlésig Az 1932-es évben a Masaryk Akadémia egyetlen kulturális megmozdulást rendezett, s ez a november 16-án a pozsonyi Prímáspalota tükörtermében megtartott Arany János- ünnepség volt. Szalatnai Rezső előadását Arany Jánosról érdeklődéssel hallgatta a termet zsúfolásig megtöltő közönség. 1933 elején szükségessé vált egy rendkívüli közgyűlés összehívása, mivel egyre sürgetőbbé vált a költségvetés megállapítása. A köztársasági elnök kabinetirodája 1932. november közepén a Társaság rendelkezésére bocsátotta a milliós összeget. 1933 januárjában pedig megérkezett az iskolaügyi minisztérium irata, amely szerint a minisztérium az 1932-es esztendőre 20 ezer koronát adományoz a Társaság kulturális céljaira. A rendkívüli közgyűlést a pozsonyi Savoy-szálló különtermében tartották meg 1933. január 22-én. A teljes számban megjelent elnökségi tagokon kívül a rossz időjárás és közlekedési nehézségek miatt csak 15 rendes tag jelent meg. A közgyűlés fő napirendipontja a költségvetési összeg felosztása volt. Danninger József dr. pénzügyi jelentése szerint a Társaság kamattartaléka 69 185 korona, és az 1933-as évi kamatjáradéka 51 000 korona; a felhasználható összeg tehát 120 ezer koronát tesz ki. A megjelentek elfogadták Szerényi Ferdinánd dr. javaslatát, amely szerint a központi adminisztrációra az 1933-as évben 20 ezer koronát, a Társaság folyóiratára 30 ezer koronát fordítanak, a tudományos osztálynak 20 ezer koronát, az irodalminak 25 ezret, a művészetinek szintén 25 ezret juttatnak. Tárgyalásra került az iskolaügyi minisztériumtól kapott 20 ezer korona felhasználásának kérdése is. Szerényi Ferdinánd azt javasolta, hogy ezt az összeget a tudományos, irodalmi és művészeti munkásság jutalmazására keli fordítani: a tudományos osztály 10 000 koronát, a másik két osztály pedig 5000—5000 koronát kapjon belőle. Tekintettel arra, hogy az 1932-es évben tudományos munkát csak Orbán Gábor dr. adott ki, Szerényi azt javasolta, hogy a tudományos osztály tízezerjet nagydíjként ő 88 A Társaság krónikája Magyar Figyelő, I. évf. 1-2. sz. 145. 1. 89 Uo. 146. 1.
