Irodalmi Szemle, 1971
1971/2 - Popély Gyula: A Masaryk Akadémia működése
kapja. A közgyűlés ezt a javaslatot elfogadta. Aztán Antal Sándor indítványozta, hogy a művészeti osztály részére ítélt ötezer koronával a Forumot, az irodalmi osztály ötezrével pedig Győry Dezsőt jutalmazzák. A közgyűlés Antal előterjesztését szótöbbséggel elfogadta.90 Az az ellenjavaslat, hogy az irodalmi osztály 5000 koronáját öt egyenlő részre osszák, nem kapott kellő szavazatot. (Az előterjesztői Szerényi, Brogyányi, Sza- latnai és Hatvani János voltak.) A társaság otthonának kérdésében most sem tudott dönteni a közgyűlés. Hosszas vita után Flórián Károly dr. álláspontját fogadták el, mely szerint a telekvásárlás és házépítés időszerűtlen, és úgy döntöttek, hogy egyelőre csak hivatalos helyiséget bérelnek. A Társaság létesítendő folyóiratával kapcsolatban abban állapodtak meg, hogy az egyelőre negyedévenként jelenik meg Magyar Figyelő címen, 80 oldalas terjedelemben. Főszerkesztője Maiéter István, felelős szerkesztője Szerényi Ferdinánd, a szerkesztő bizottság tagjai pedig az osztályok elnökei és titkárai lesznek. Az 1933. január 22-i rendkívüli közgyűlésen tehát az utolsó simítások is megtörténtek a rendszeres tudományos, irodalmi és művészeti munka megindulásának érdekében. Rendezték a Társaság adminisztrációját — évi 20 ezer koronát terveztek erre a célra —, döntés született egy tudományos folyóirat megindításáról, az egyes szakosztályokban megtörtént a rendes munkaprogram összeállítása, valamint rendelkezésükre bocsátották a nekik kijáró évi alapösszeget. Ezt a lépést sokan már a produktív munka felé tett első lépésnek tartották. A Reggel pl. „Megkezdte munkáját a Masaryk Akadémia" című cikkben számol be a közgyűlés lefolyásáról. Később, sajnos, újból csak azt kellett megállapítani — s hányszor kellett még ezt tenni a Masaryk Akadémia fennállása alatt —, hogy a Társaság jóformán csak gyű- lésezéseível képes felhívni magára a figyelmet. A Társaság januári közgyűlése főleg azzal a szerencsétlen határozatával vonta magára a közvélemény figyelmét s egyben kritikáját, amellyel Orbán Gábornak, a Társaság elnökének juttatta a tudományos osztály nagydíját. Sok támadás érte ezért a Társaságot és magát Orbán Gábort is. Orbán munkája kétségkívül tudományos szintű volt. Ha véletlenül nem ő egy személyben a megjutalmazott mű szerzője és a Társaság elnöke, a támadások nagyrészt elmaradtak volna, de így kettős ok is kínálkozott az elmarasztalásra. A szélsőjobb- oldaltól kezdve egész a kommunistákig mindenki egyformán helytelenítette a közgyűlésnek ezt a döntését. Legrészletesebben Darkó István, az irodalmi osztály rendes tagja foglalkozik ezzel a problémával a Magyar Írásban megjelent „A Masaryk Akadémia pénze“ című cikkében: „Meg kell tehát jegyeznünk: nem okos, nem igazságos, nem gazdaságos, nem termékenyítő, sőt még csak nem is ildomos a Masaryk Társaság januári közgyűlésének az a határozata, amellyel a Társaság elnökének, tehát a legjobb funkcionáriusának, legelöl ülő legelső tagjának adta a legelső és legnagyobb pénzjutalmat,"9t Darkó szerint igazságosabb lett volna, ha a 10 ezer koronából, több kisebb részre osztva, valóban azok részesülnek, akik erre rá vannak szorulva: „Ismerek kitűnő írót Szlovenszkón, a legjobbak közül válót, aki évek óta nem látott egy darabban ezer koronát. (És akkor Orbán aktív tanárnak, a nagyjövedelmű tankönyvírónak és szótárkészítőnek tízezret?!) Tudok a legkülönb szlovenszkóí magyar íróról, aki nem tud lakbért fizetni, nem tud fűteni, s gyermekének nem tud cipőt venni. A másik pár koronáért és meleg ételért magántanítóskodik. A harmadik az utcán a gázlámpa lángjánál olvas és tanul... Tíznek juthatna közülük egy-egy, amiből meggondolatlanul egy helyre adtak tízet!“92 A Társaság vezetősége minden kínálkozó alkalmat megragadott, hogy a fejére záporozó vádakat elháríthassa és visszaverhesse. Flórián Károly dr., a tudományos osztály elnöke pl. a következő szavakkal próbálja elejét venni a vádaknak: „Azt hiszem azonban, hogy az az érv, mellyel jelen esetben a kritika a maga ellenkező álláspontját alátámasztotta, hogy t.i. ez vagy az az író vagy művész jobban lett volna rászorulva 30 Uo. 150. 1. 91- Darkó István: A Masaryk-Társaság pénze Magyar írás, II. évf. 2. sz. 92 Uo.
