Irodalmi Szemle, 1970

1970/9 - HAGYOMÁNY - Csanda Sándor: Ismeretlen régi kassai nyomtatványok

6. Az imperialista háborúellenes akció során részt vettünk Pozsonyban a háború- ellenes kongresszus előkészítésében, s az amszterdami kongresszusra kiküldöttük Do- bossy Lászlót, aki most rendezi sajtó alá a kongresszus anyagát.

7. Különös jelentőséget tulajdonítunk a kelet-európai kérdés felvetésének. A kérdés marxista analízisén állandóan dolgozunk, s tervszerűen odahatunk, hogy e kérdés minden vonatkozásban a munkásmozgalom s a kelet-európai nemzetek szocialista Intelligenciája elé jusson. (Lásd Ferencz László, Jócsik Lajos, Horváth Ferenc, Terebessy János és Zsolt László közös cikkét „Kelet-európai konföderáció?“ címen „Az Ot“-ban 1932. 7. szám. Horváth Ferenc, Jócsik Lajos és Zsolt László idevágó tanulmányát a Korunkban.)

Egy esztendő belső alakulás és proletármozgalmi kifejlődés után most rendezzük meg Pozsonyban a baloldali magyar intelligencia kongresszusát, kiszélesítjük munkakádereinket, tervszerűséget viszünk a baloldali sajtóba, kiépítjük szakmözgalmainkat s könyvldadóvállalatot, valamint „Oj Kultúra“ címen folyóiratot indítunk. Mozgalmunk állandó akadálya a pénzhiány. Könyvkiadó vállalatunk és folyóiratunk lehetőségeit is az szabja meg, mennyi anyagi eszközzel siet segítségünkre a szimpatizáló intelligencia addig Is, míg mozgalmunk képes lesz önmagát ellátni. Felhívunk Benneteket a csatlakozásra, a Sarló munkájába való bekapcsolódásra s mozgalmunk anyagi támogatására.

Balázs András Balogh Edgár Ferencz László

Csanda Sándor

Ismeretlen régi kassai nyomtatványok

Néhány évvel ezelőtt egy antikváriumban vásárolt latin nyelvű könyv: Fridericus Balduinusnak Pázmány Péter Kalauzára válaszul írt Phosphorus veri Catholicismi (Wittenberg 1626) c. műve kötéstáblájában régi nyomtatványokat találtam. A kiáztatott nyomtatványokat négy csoportba lehet sorolni: 1. Ilosvai Péter Toldijának 1620-ban Kassán nyomtatott latin címlapja s kétlapnyi töredék ugyanebből az eddig ismeretlen kiadásból. Eddig ismeretlen négy lap Leucippe és Clytophon széphistóriájából, amelyek érdekes módon egészítik ki a Fraknői Vilmos által közel száz éve felfedezett töredéket: két lap közvetlenül az előtte álló, kettő pedig az utána következő szöveget tartalmazza, tehát ugyanabból az ívből valók (az őrszók megegyeznek). 3. Négylapnyi töredék Illyefalvi Istvánnak Jephtáról szóló széphistóriájából, amelynek szövege megegyezik az eddig ismert kiadásokéval. 4. Nyolclapnyi töredék egy munkából, amely az élőfejben a De diéta in specie címet viseli. Ez utóbbival itt részletesebben nem foglalkozunk. Mind a négy nyomtatvány — a betűtípusok tanúsága szerint — a kassai nyomdából származik. Ezek közül csak a Toldi címlapján található évszám: 1620. Feltehető, hogy a másik három kiadvány is hozzávetőleg ez időtájt készült. A két széphistóriából ugyanazok a lapok két példányban, egy pedig három példányban is megvan, ami bizonyára azzal magyarázható, hogy a wittenbergi könyv bekötéséhez nem régebbi könyvet, hanem nyomdában fennmaradt, különböző, hányódó nyomtatott leveleket használtak fel. A továbbiakban részletesebben megvizsgáljuk a most előkerült régi magyar irodalmi szövegeket.

Toldi Miklós históriáját Ilosvai Péter (egy ideig nagyidai tanító) az utolsó strófa tanúsága szerint még 1574-ben írta, de eddig ismert kiadásai közül a legrégebbi (lőcsei = RMK I. 581) is kilenc évvel újabb a most megtalált töredéknél, s amint az összehasonlításból kitűnik, ez kevésbé romlott szöveget őriz. Hazai szempontból érdekessége a szövegnek az is, hogy közvetlenül Nagyida mellett nyomtatták, s ez egyúttal azt is igazolja, hogy Festus János kassai nyomdájának ebben az időben több terméke is volt. (Szabó Károly bibliográfiája 1620-ból csak két kassai nyomtatványt tart nyil-