Irodalmi Szemle, 1970

1970/9 - Kövesdi János: Rekviem

és újévre Éváékhoz vigyék, s hogy a kezelőorvosa, dr. Hrubala néha volna kedves benézni hozzá. Közben a nővére Stašeknek, a bátyja pedig Hrubalának a fehér köpenye zsebébe csúsztatott ötszáz-ötszáz koronát. Nelli felháborodottan a testvéreire villantotta nagy, sötétszürke szemét: micsoda ostobaságot művelnek, mért nem szóltak neki erről? A két orvos, akárcsak a pincér vagy a borbély, a legtermészetesebb ábrá- zattal zsebrevágja a borravalót, s még meg is hajol hozzá.

Nelli elkéri az édesanyja kórlapját, amit először vonakodnak átadni neki. Mialatt a két testvér és Gábor a két orvossal beszélget, alaposan áttanulmányozza:

Diagnózis: Ca. mammae 1. sin post abl. et ACT.

1968. október 14.: Vizsgálat a körzeti orvosnál. Dr. P. semmi gyanúsat nem észlelt.

1968. december 18.: Vizsgálat nálunk. Kisebb göb a jobb emlőben. A környéki nyirokcsomóban metastasis nem tapintható. A fájdalmak megszűntek. A göb valószínűleg cystás mastopathiás csomó, esetleg benignus daganat.

1969. február 15.: A T.-i járási klinika sebésze jelenti: Galambtojás nagyságú tumor,

áttétek a supraclaviculáris árokban. Szurkálás és zsibbadásszerű fájdalmak az emlőben. A beteg a körorvost megelőzve, önként kérte az operációt... A jobb emlőt a daganattal együtt eltávolítottam. A seb szépen heged, kérem a terápiás kezelést. Dr. F. J.

1969. február 20.: A beteg jelentkezett. Helyhiány miatt hazaküldtük. március 3.: K. I.-nét felvettük a fekvőbetegek állományába, március 6.: A beteg megkapta az első sugáradagot.

Ezután április közepéig nincs bejegyzés, április 16.: Rádiumcastráció. április 20—27.: Hormonterápia.

április 30.: A beteg panaszai teljesen megszűntek. Ma elbocsátottuk.

Itt újabb üres hely a lapon.

szeptember 22.: A beteg újra jelentkezett. Éles fájdalmakra panaszkodik. Felvettük.

szeptember 24.: Vizsgálat. Apró göbök a hónalj árokban. A felső végtagok kissé duzzadtak. Valószínű a recidíva, október 2.: Kobaldsugár.

Október végéig nincs bejegyzés.

november 3.: Kobaldsugár.

November 16-ig üres.

november 17—november 28.: Sarcolysine — injekció. 60 mg. december 5.: Teljes recidiva. 8,5 del víz a jobb oldalban, december 9.: A vizet leszívattuk. Morfium injekció.

Több bejegyzés nincs.

A lázgörbe helye üres.

Teremtő egy isten! Ha itt minden fel van tüntetve, ha ennyiből áll az egész gyógy- terápia, akkor csak gyilkosok! — döbben meg Nelli. Hiszen ezek nem tettek az én anyám életéért semmit! Ezek csak a látszat kedvéért veszik fel a daganatos betegeket. Mit is mondott az a kékpongyolás hivatalnoknő? „Három és fél hónapja vagyok itt, ezalatt teljesen kicserélődtek a szobában a betegek, de csak egy távozott gyógyultan. Már rég hazamentem volna, de még bizakodom: hátha én leszek az az egy.“

Felfigyel a beszélgetésre. Éppen Gábor szólal meg:

— Doktor úr, én katonai újságíró vagyok, nem szolgálhatna néhány statisztikai adattal? írni szándékszom az önök osztályáról. Mondjuk, milyen az elhalálozási arány és ...

Nelli a szavába vág.

— Azt kérdezés nélkül is sejtjük.

A két orvos egymásra néz.

— Ilyen adatokkal sajnos... nem szolgálhatunk. Tiltja a kórházi rendtartás — feleli a főorvos.

Nelli a főorvoshoz fordul:

— Doktor úr, szeretném, ha válaszolna néhány kérdésemre, aminek a kórházi rendtartás nem tiltja a megválaszolását.