Irodalmi Szemle, 1970
1970/9 - Duba Gyula: Forró nyarak
A nyugdíjintézet tudakozójában bemondta apja adatait egy kis ablakon; születési dátumát, lakóhelyét, nemzetiségét, foglalkozását. Húsz percet kell várnia az információkra. A váróterembe ment. Néhányan már várakoztak, alacsony asztalok mellett ültek kényelmes fotelekben, és beszélgettek vagy újságokat nézegettek. Gál egy sarokba ült, és képeslapok között keresgélt. S ahogy futólag megnézte a többieket, feltűnt neki egy magányos fiatal nő. Háttal ült feléje, az ablak irányában, kezében divatlapot tartott, de nem olvasgatta, nem is nyitotta ki, az ablakon át a szomszéd épület tűzfalát nézte. A hamuszürke fal vakolata szeszélyes foltokban levált, és aláhullott a mélybe, kopott téglák kandikáltak ki alóla. S az időrágta tűzfal olyan volt, mint egy foltos megszürkült arc felülete, vigasztalan. A fiatal nő barna haját simán hátrafésülve és kontyba tűzve viselte. Elfordított arcéle keltette fel az érdeklődését. Egyenes orra és a szája vonala, puha álla ismerős. Mintha egy alvó világ ébredezne és mozdulna el benne, és kényszerítené, hogy előbbre hajoljon, kissé oldalt dőljön, és egyenesen a fiatal nő arcába nézzen. S ahogy ránézett, összerezzent a lány, de nem mosolyodott el, ahogy a régi ismerősök mosolyognak egymásra, amikor sok év múlva újból összetalálkoznak, hanem komoly maradt. Milyen jellemző rá, hogy komoly maradt, gondolta, ez ő... Pillanatnyi habozás után átült hozzá a kis asztalhoz, szembenézett vele, és a margarétacsokrot kettőjük közé tette az újsághalom tetejére. — Éva, te mit csinálsz itt...? — Apám nyugdíját intézem ... — Igazán? Micsoda véletlen! — mondta akkor mosolyogva Gál. II. A patak Akkor is nyár volt, augusztus eleje ... Gál mezítláb ment a patak partján. Vigyázva lépegetett, mert a keskeny gyalogút kavicsai meg a lekaszált vízpart tarlója, a száraz mácsonyatövisek szúrták a talpát. Fürdőnadrágban volt, napbarnított testén forrón feszült a bőr, orrán barna keretes napszemüveg. Kefére nyírt barna haján szürkén pihen a mezei utak pora. A fűzfabokrok fakőzöldjét is porréteg borítja, s víz fölé boruló lombjaik alatt nesztelenül folyik a patak. A víz csak a kiszélesedő szakaszokon hallatja finom sustorgó hangját. Ezeken a helyeken a meder kitágul, tóvá szélesül, fenekéről sima kerek kövek fehér árnyai bukkanak elő, s a kövek között lebegő sötétzöld mohacsomók nyelvei között, szemben a víz folyásával apró fehér halak rajai úsznak. Az Ilyen öblös helyeken bokrok sincsenek, s a meredek vízparton szabálytalanul kitaposott lépcsők vezetnek alá, a sekély víz színe alatt lapos kövek alakjában folytatódnak, és átvezetnek a túlsó partra, ahol újra lépcsőzet kapaszkodik fel a parttetőre. Átkelőhely van itt a patakon. Valamikor ott, ahol a sekély víz újra elmélyül, és a bokrok közé fut, kendert áztattak a faluja lakói; az erős szagú kenderkévéket karókkal a meder aljához erősítették, nagy kövekkel lenyomatták, és kavicsos homokkal betakarták. S amikor néhány hét múlva kiszedték, a kévék addigra megbar- nultak, nehéz rothadásszaguk volt, háromlábú kecskeszék mintájára szétnyitották őket az asszonyok, és úgy szárították. Csak tudnám, gondolta Gál, hogy miért kell a kendert áztatni, milyen szükséges bomlási folyamatot indít el benne a víz ... Nagyot loccsant a bokrokkal elfedett, láthatatlan víz, talán csuka vetette magát az apró halakra, vagy kilós ponty dobta fel magát egy pillanatra, hogy utána súlyosan visszazuhanjon, és elvonuljon egy ármosta pandal sötétjébe. Forró és száraz a csend. A következő kenderáztató helynél lement a szabálytalan lépcsőkön a forrásokhoz. Ezt a helyet mindenki ismerte a faluban. Az agyagos partoldalból három jéghideg erecske bugyogott elő. Ahol az agyagból előbukkantak az erecskék, kerek gödröt ástak az aratók, elég mélyet ahhoz, hogy a cserépkorsót vagy a zöld csatos üveget meg lehessen benne meríteni, körülrakták kövekkel, s a kövek között egymásba folyt a patak felmelegedett és a források jeges vize. Gál lehasalt az egyik forrás mellé, megmártotta arcát a tiszta vízben, és ivott belőle. Már hallotta a fürdőzők távoli zaját; fentről jött,
