Irodalmi Szemle, 1970
1970/8 - FIGYELŐ - Gágyor Péter: Bemutató előadás Losoncon
ja, hogy a gyilkosság nem hirtelen jön? Nem bizony. Lassan közeledik, mint a tank. Es aztán megáll. Tessék." — így már jobban tudunk ügyelni magunkban arra a tankra, és bármi más, könnyen, vagy nehezen azonosítható veszedelemre. Mészáros László Bemutató előadás Losoncon A kassai Thália Színház eddig minden egyes bemutató előadásával más-más kisváros vagy falu színházszerető közönségét tisztelte meg. Az évadzáró premier színhelyének kiválasztásakor Losoncot érte ez a szerencse. A kétkedés és bizalmatlanság sűrűjében induló fiatal színházunk tartja szavát, az emblémára kiírt „vox humana“ szellemében színházba szoktatja — emberi hangra, fájdalomra és nevetésre — az eddig nagyrészt bálokat és esztrád- műsorokat maximumnak tekintő közönséget. Évadzáró premierjével: Th. Brandon— Halász R.—Nádas G. Szerelmem, donna Rita (Charley nénje) című zenés vígjátékával eredményes évad után tett pontot. Goldoni klasszikus komédiája, Ibsen tragédiája, Gál Sándor mesejátéka, Cocteau társadalmi drámája: mind-mind sikerdarab volt, valamennyi esetben megtelt nézőtér előtt játszott a társulat. A színház művészei sokat fejlődtek az első és az utolsó premier közötti távon; fokról fokra — bemutatótól bemutatóig — nyugtázhattuk a fejlődés eredményeit. A kezdő színészek, akik az iskolapadból kerültek a közönség elé, ma már színészként — tehát szigorúbban — értékelhetők. Kövesdi Szabó Marika Made- leine-je Cocteau Rettenetes szülőkjéhen a fiatal művésznő mintegy sikeres vizsgaelőadásaként nyugtázható. A többi fiatal is sikeresen helytállt. Ma már Bittó Eszter, Tamás Jolán, Varga Zsuzsa és Horváth Lajos is több a kezdet ígéreténél — színészi valóság. A színház több éves színészi gyakorlattal rendelkező tagjai is formálódtak kifejezésmódjuk színeiben, gesztusaikban — művészetükben —, tovább bontakoztak a helytállás kemény, dacos munkájában, harcában. Gyurkovics Mihály például utóbbi szerepeiben már az egyetemes magyar színjátszás igényeinek megfelelő alakítást nyújtott, bármely magyar színpadon megállta volna a helyét. Szabó Rózsi Leonija Cocteau Rettenetes szülőké ben szinte az évad meglepetésének számított. Az eddig tájszólásos kategóriába gyömöszölt művésznő átugrott egy színészi munkára igényesebb régióba, a budapesti kritika (Film, Színház, Muzsika) szerint is nagy sikerrel. Ez a néhány eredmény jelzi a távlatot, s ha értékelni nem tudja is, érzékelteti az idény eredményeit... Th. Brandon egyetlen színpadi műve, a Szerelmem, donna Rita (Charley nénié) ma a világ színpadainak legtöbbször játszott darabja. Az alapötlet (a személy- csere) klasszikusan régi. Már Shakespeare is az antik szerzőktől vette kölcsön. A mű sikerdarab. A magyar színházi történetben keresve rá hasonlatot, profánul a XX. század második felének Csárdáskirálynőjének is nevezhetnénk. Sikerének titka — szellemessége és ötletgazdagsága mellett — még az is, hogy a történet és a figurák a paradox helyzet és groteszk humor ellenére sem vesztik el a hitelesség illúzióját. A történet maga egy l’art pour l’art móka, déli napsütés árnyék nélkül, tréfa pusztán önmagáért — a tréfa kedvéért: ugratás, mely annyira elhatalmasodik, hogy még a móka kezdeményezői sem bírnak menekülni belőle. Itt-ott ugyan felcsillan a sok vicc, móka közt a görbe tükör dokumentáló fénye, s rávilágít egy társadalom perverz panamáira, de a műfaj jellege (bohózat) is elárulja, hogy a darab nem ezzel a fő céllal íródott. A rendezői triász — Beke Sándor rendező, Sfisák Géza társrendező, a Kassai Állami Színház tagja és Szigeti Károly, a budapesti Vasas Művészegyüttes koreográfusa — magas színvonalú, színes produkciót fogalmazott meg. Ez a zenés vígjáték, egyértelműbben: zenés, táncos bohózat — a színészekre mért igényességével a musical-re emlékeztetett — nem az ilyen kis prózai társulatok számára íródott, mint a kassai Thália Színház. E nem kis gordiuszi csomó ellenére sem a rendezés, sem a produkció ellen nem lehet kifogást emelni.
