Irodalmi Szemle, 1970
1970/8 - HAGYOMÁNY - Kollin Ferenc: A pozsonyi Prager Könyvkiadó
Ugyanez mondható el František Halas Anyókák című hosszabb lírai költeményének önálló kiadásáról is, mely a Szép Szó és a Prager Könyvkiadó közös kiadása volt. A verset Anton Straka fordította, és először a Szép Szó 1937. októberi számában jelent meg, az önálló kiadás vagy csak 1937 végén, vagy a következő év elején látott napvilágot. Felelős kiadóként Nádass József szerepel a kötetben, nyilván ő intézte el, hogy Straka fordítása önálló kiadványként is megjelenhessen. Még ugyanebben az évben napvilágot látott egy szintén sorozathoz nem tartozó Prager-kiadvány, Déznai Viktor és Gárdonyi István A D-terv című regénye. A könyv díjat nyert a Pantheon Irodalmi Intézet által kiírt 1938. évi Mikszáth Kálmán-pályá- zaton. A könyvben, sajnos, nem szerepel az előállító nyomda neve, mint ilyen egyedülálló a Prager-kiadványok között. Az Országos Széchenyi Könyvtár példányán27 található bejegyzések szerint a kolozsvári Egyetemi Könyvtárnak köteles példányként szolgáltatták be, ami amellett bizonyít, hogy a könyv Erdélyben készült. A kiadó irodalmi koncepciója a kiadványok tükrében A kiadó pozsonyi működése Európa történetének olyan szakaszára esik, amikor „a nap követelménye és a korparancs“ közvetlenül befolyásolt mindenfajta irodalmi alkotást, amikor a leírt sző — akár az író akaratától függetlenül is — közvetlenül politikai tartalommal telítődött. Elég egy rövid pillantást vetnünk a Prager-kiadvá- nyokra, hogy egyértelműen lássuk: mindegyikük az írásműveknek ahhoz a típusához tartozik, amelynél az alkotó tudatosan vállalt szándéka érvényesült, hogy pártosan és szenvedélyesen részt vegyen a kor társadalmi küzdelmeiben. Tehát maga a kiadó válogatta úgy össze kiadványait, hogy egy tudatosan vállalt politikai pártállás eszmeiművészi kifejezőiként e pártállás vallói kezében fegyverként szolgáljanak. Az 1930-as évek közepének legfontosabb politikai kérdése Európában a fasizmussal szemben álló erők hatékony megszervezése volt. Különleges világtörténelmi helyzet állott elő, amikor a kapitalizmus és az öt felváltó szocializmus mint egymással szemben álló társadalmi rendszerek alapvető politikai kérdése módosul a konkrét küzdelmek során.28 A közvetlenül adott feladat abban állott, hogy a felsorakozó fasiszta hatalmak ellen sikerüljön megteremteni az antifasiszta erők azokénál nem kevésbé hatékony összefogását. A szocializmus és a polgári demokrácia szövetsége a fasizmus ellen és ennek a szövetségnek az egyes országok konkrét adottságaihoz igazodó politikai szervezete: a népfront megteremtése — ez az 1933-mal kezdődő időszak legfontosabb feladata Európában. Ez a stratégiai jellegű feladat egyúttal kijelölte a továbbiakat is. Mindenekelőtt le kellett győzni még az antifasiszta polgárság tekintélyes részében mélyen gyökerező idegenkedést a szocializmussal és annak első tartósan megvalósult formájával: a Szovjetunióval szemben. A valóságnak megfelelő képet kellett adni a Szovjetunió és általában a kommunista pártok törekvéseiről, hogy létrejöhessen a gyümölcsöző együttműködés a számbajöhető szövetségesekkel. Az antifasizmusnak és a valóban szilárd népfront megteremtésének Kelet-Európában különleges követelményei is voltak. Minthogy a kontinensnek ezen a részén egymástól sokszor élesen különböző politikai rendszerek léteztek egymás szomszédságában, melyeknek külpolitikáját messzemenően meghatározta a versailles-i imperialista békerendszer revíziójáért, illetve fenntartásáért folytatott küzdelem, a fasiszta államok, mindenekelőtt Németország, politikai manővereik során bőven kiaknázták ezeknek az országoknak ellentéteit, és igyekeztek szítani azokat. Az antifasiszta politika Európának ebben a térségében csak úgy lehetett eredményes, ha ezeket az ellentéteket — melyek a népfrontban való résztvétel szempontjából számba jövő egyes csoportok magatartására is komoly hatással voltak — sikerül legalább részben kiküszöbölni. Ezt a célt a kultúra területén e népek életének és szellemi alkotásainak kölcsönös megismerése szolgálta. A szomszéd népek kultúrája iránti elfogulatlan álláspont kialakításának ebben az időben tehát félreérthetetlen antifasiszta tartalma volt, még akkor is, ha az antifasizmus az egymás jobb megértését szorgalmazók cselekedeteinek közvetlen indítékai között nem szerepelt teljes tudatossággal. 27 OSzK: 144589 raktári szám. 28 V. ö. Lukács György: A haladás és a reakció harca a mai kultúrában. (Bp. 1956. 7. 1.)
