Irodalmi Szemle, 1970

1970/8 - HAGYOMÁNY - Kollin Ferenc: A pozsonyi Prager Könyvkiadó

képzelhető el, hogy szubvenció nélkül nyereséges vállalkozást jelenthettek volna kiadó­juknak, amit az meginduló szépirodalmi sorozatával egyidőben deficit mellett semmi­képpen sem vállalhatott. Kapcsolatot keresett Prager magával a Masaryk Akadémiával is, amelyről a Magyar Figyelőben, a Társaság hivatalos lapjában is található dokumentum. Az Akadémia irodalmi osztályának 1934 novemberében megtartott ülésén — olvassuk a folyóiratban — „megjelent Prager Jenő könyvkiadó, aki a jelenlévőkkel megtárgyalta ajánlatát a szlovenszkói magyar könyvkiadásnak a Társaság égisze alatt való megvalósulásáról“.17 A javaslat ebben a formában nem került megvalósításra. Prager a magyar nyelvű köny­veket önállóan adta ki. Az Akadémiával való kapcsolat azonban mégis meghozta a gyümölcsét, mert az ún. polgári politikusok sorozata a kiadó és az Akadémia közös vállalkozásaként került tető alá.18 Ezt leginkább A magyar Masaryk szerkesztőinek és fordítóinak személye bizonyítja, ők ugyanis csaknem kivétel nélkül az Akadémia prominens képviselői közül kerültek ki. Magyar nyelvű sorozatok és sorozaton kívüli kiadványok A kiadó szempontjából 1934—1935 az előkészületek évei voltak, felkészülés a későbbi sorozatokra. Ekkor még kevés könyve jelent meg magyarul. (Sándor Ernő: Őszintén mondom és a már említett Masaryk-válogatás). Kiadványainak zöme ekkor még német. A kiadó ezeknek a könyveknek kibocsátásával párhuzamosan készíti elő sorozatait, amelyeknek rendszeres megjelentetése az elkövetkező évek során munkája gerincét fogja képezni. Itt kell utalnom Prager Jenőnek már bécsi tevékenysége során is megnyilatkozó újszerű kiadói politikájára. Ennek fő jellemvonása, hogy kiadványai túlnyomó többsé­gét sorozatokba fogta össze, méghozzá olyan sorozatokba, melyekben a szépirodalmi és a szorosan vett szépirodalom kategóriájába nem sorolható (modern kifejezéssel: non-fiction) könyvek egyaránt helyet kapnak. E gyakorlattal a Kiadó több egymást kiegészítő szándéka érvényesült. Minthogy kizárólag olyan kortárs írók műveit adta ki, akiknek világnézete és a műveikben érvényesülő tendencia a legáltalánosabb vonások­ban nagyfokú hasonlóságot mutatott, az egyes művek közös jellemvonásait a soro­zathoz tartozás és ami ezzel együtt jár, a könyvek tipográfiájának és kötésének — a jelen esetben még az újszerű és élénk benyomást keltő borítólapokkal is támo­gatott — egyöntetűsége még jobban aláhúzta. A sorozatalakításnak üzleti szempontjai is vannak. Közismert dolog a jelenkori könyvkiadói gyakorlatból, hogy a sorozatok egyes tagjai az olvasóra egymást felerősítve gyakorolnak ösztönző hatást, hogy minél többet vásároljon meg belőlük. A sorozathoz tartozás tehát márkát ad egy könyvnek, és akinek tetszését a sorozat egyik tagja megnyerte, nagyobb valószínűséggel fog megvásárlására törekedni, mint ha ez a külalakban is megnyilvánuló egyöntetűség nem fejtené ki hatását. Prager eladás-pszichológiai érzékét dicséri, hogy erre a tényre alapozta egész könyvkiadói működését, szemben azokkal a kiadókkal, akik termésük­nek csak egy részét fogták össze sorozatokká. A Prager Könyvkiadó két magyar nyelvű szépirodalmi könyvsorozatot jelentetett meg, az 1935 végén induló Az Oj Európa Könyvesházát és 1938 elejétől Az Oj Európa Kistükrét. A két sorozat jellegében tartalmilag nem találunk eltérést. Az utóbbi kiadá­sát önálló sorozatként a kiadónak elsősorban az a szándéka indokolta, hogy a koráb­ban indult sorozat sikere nyomán szerzett hírnevét egy olcsóbb sorozat megjelenteté­sével tovább öregbítse. 15 A cseh és szlovák polgári politikusok sorozatában Prager a következő müveket adta ki: Masa­ryk, T. G.: A magyar Masaryk (1935): 1. A modern ember és a vallás, 2. Erkölcsi problémák, 3. Politikai gondolatok, 4. Nemzetiségi kérdés, 5. Az antiszemitizmus. Beneš, E.: Nemzetek forradalma 1—3. köt. (1936). Hodža M.: Válogatott írásai. Középeurópa országútján. 1—2. köt. (1937), Dérer, I.: Nemzet és szellem. (1938). 17 A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság krónikája. Magyar Figyelő, 1934. 3 — 4. sz. 198—204, 1. 18 V. ö. Balogh Edgár: Valóság és kultúra a csehszlovákiai magyarság életében. Korunk, 1935. 7 — 8. sz. 505—515. 1. Lásd még Öt könyv. Csehszlovákiai Népszava, 1935. január 6. 3. 1. és Konjunktúra előtt áll a szlovenszkói magyar irodalom. Magyar Ojság, 1935. január 20. 5. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents