Irodalmi Szemle, 1970

1970/8 - Galán Géza: A film mint forradalmi valóság

Sára a film gyakorlati feltételeiért, a koprodukcióért harcolnak. A későbbiekben is többször ismétlődő tárgyalások kezdődnek Bukarestben, Budapesten és Pozsonyban. Csaknem kétéves huzavona után kerül a szerződés alá a három aláírás és pecsét. Ki­alakulnak a film forgatócsoportjai, stábjai. Megkezdődik a forgatási helyek kiváloga­tása. Döntenek. Erdélyben: Székelykő, Segesvár, Gyilkos-tó, Vajdahunyadvára, Szlová­kiában: a pozsonyi Dóm-templom, Kőmalom, Árva vára, Magyarországon: a Szentendre- sziget, a budai várbarlang lesz a helyszín. A forgatás helyeit, a rendezőn kívül alapo­san szemügyre veszi az operatőr, a világosítók, az építészek. Hosszasan nézegetjük a filmstúdiók színészfotóit — keressük a nyers, határozott arcvonású „középkori fe­jeket“. A főbb szerepekre mindhárom országban több színészt is meghívnak. Nem könnyű a választás . .. Csak Bessenyei Dózsája látszik biztosnak — remek próbafelvé­teleket készítenek róla. Dózsa anyjának szerepében egy olyan erdélyi magyar asszony tűnik fel — Kiss Sára —, aki még életében nem volt moziban. Most lesz először! Mint színésznő — és ráadásul főszerepben! A típusokra, a kisebb szerepekre, és főleg a 40 „láncos“ fontos csapatára eredeti „natúr“ arcokat kér Kósa. Fényképezőgéppel a ke­zemben bebarangolom Árva vidékét, Bazin, Lozorno környékét. Szlovák favágókkal, magyar és szlovák parasztokkal ismerkedem meg. Fényképeiket látva Kósa két jelen­tős, hivatásos színésznek szánt szerepet bíz egy lábi és lozornói bácsira. A MATES Z- ból a láncoscsapatba kerül Bugár Gáspár, Ropog József, Várady Béla és Csendes László. Bugár az egyik vezérláncos, majd törvényszegő... Elkészül az ún. „diszpozí­ciós-könyv“, amely pontosan, előre részletezi egy-egy jelenet, kép összetevőit. Indul a konkrét munka, és közben emberek találkoznak, ismerkednek. Magyarok, románok, szlovákok, erdélyi és szlovákiai magyarok dolgoznak együtt. Közben észre sem veszik, hogy egy nemzetet vagy néptöredéket képviselnek. Segíthetik és akadályozhatják is egymást... Egy forgatási nap Romániában A helyszín Hunedoara. A helységnév magyar megfelelője valamivel hosszabb: Vajda­hunyadvára .... A túlsó várfal mögött, a várkertben, amelyet mintegy 9—10 méter ma­gas kőkerítés zár körül, keskeny dombos térség van. Az egyik dombon fenyőfából ácsolt emelvény. Itt zajlik le a film legizgalmasabb jelenete: a forradalmárégetés. (Az első forgatási napoknál tartunk.) Az emelvénnyel szemben, kissé oldalt egy díszesebb, fedett páholy; innen gyönyörködik majd Zápolya a nem mindennapi látványban. A vár­falakon és azokon túl is emberek. Több mint kétezren. Szereplők (statiszták) és kíván­csiskodók. Voltak olyan statiszták is, akiket nem kellett beöltöztetni, sem maszkírozni. Civil külsejük a filmben is megfelelt. Az emelvények körül az ismert filmes nyüzsgés. Lovasok, lovak, Zápolya-darabontok, a várfal mellett döbbenetes külsejű zenészek; do­bokkal, sípokkal — mintha valóban a 16. századból maradtak volna itt: napégette csontos, göcsörtös arcok, szenvedőn égő szemek. Alig lehet mozdulni az embeeek és lovak között. Romániában román a forgatás nyelve. Vezényszavak, ricsaj, káosz: Repe- tície! Poftic! Próba! Tízszer, hússzor. A világon a legnehezebb dolog a statisztákkal megértetni valamit. Mindig akad legalább kettő-három, aki elrontja a jelenetet. Közben rohanni kell, készen vannak-e a színészek. Maszek-feladatom az írástudó Vén szerepét alakító „felfedezettemet“, a lábi Jurkaček bácsit ellenőrizni, nem iszogat-e valamelyik sarokban; én is a vásárra viszem vele a bőröm. A pirotechnikusok rakják a tűzrevalót. Kósa Ferenc mintha tudomást sem venne a világról, töpreng, majd Sárával megbe­szélik a beállításokat és azok sorrendjét. Dózsa levezetése, a trón kiemelése a tűzLől, közben Dózsa Gergelyt lefejezik, egy kép az alvezérekről és a bámészkodókról, Dózsa a tüzes trónon, Dózsát összeláncolt alvezérei körültáncolják. Minden részlet megoldott­nak látszik, legalábbis elméletben. Közben persze mindig hiányzik egy kellék, egy-két szereplő (kiabálás, rohanás: Hol a Dinica?). Nincs mit rakni a mezítlábas színészek lába alá (a talaj felázott, sáros), durva vasabroncsokat húzunk az alvezérek nyakára, a papi kórus a Kyrie eleisont gyakorolja, egy ló (a hátán lovassal) nem tud uralkodni magán, megrohan egy másik lovat (annak szintén lovas van a hátán); 3—4 csoportban próbál a statisztéria, eltűnik az operatőr (nincs büfés: az operatőr éhes); Bessenyei szórakozik és szórakoztat, azt mondja: reméli, a tüzes trónon melegebb lesz. Megvolt a színészekkel is a próba, négy órája dolgozunk, rohangálunk és még semmi nincs „fölvéve“. Ogy látszik, „élesre“ mehetünk! Erre kisüt a nap! Leállni! Ez borús jelenet.

Next

/
Thumbnails
Contents