Irodalmi Szemle, 1970
1970/7 - DISPUTA - Csanda Sándor, Egri Viktor, Grendel Lajos, Hamar Kálmán, Kövesdi János, Mészáros László, Szitási Ferenc, Dr. Turczel Lajos, Zsilka Tibor: Ankét irodalmunkról
1. Mács József: Adósságtörlesztés. 2. Mács József regényéről az ÜJ Ifjúság 1970. március 17.-1 számában írtam ismertetést, „Magyar történelmi regény“ címmel. írásomból idézek, és ezzel válaszolok a következő kérdésre is. „Az élethű atmoszféra kialakulását a regényben a legjobb realista eszközökkel ábrázolják. Művében a szerzőnek .sikerült átlépni a hasonló tematikával foglalkozó regények formális szemléletét. Mács regénye elsősorban az érdekeltek szemszögéből, a magyar nép érzésvilágát visszatükrözve, a nép életén keresztül teremti meg a reális történelmi légkört. A regény atmoszférája stílusával együtt a legjobb magyar történelmi regényekre, pl. Móricz Zsigmond vagy Szabó Pál történelmi regényeinek hangulatára és történelmi ábrázolására emlékezteti az olvasót...“ Az ismertetéshez utólag még' annyit mondanék, hogy Mács a regényben eljutott a hazafiság mélyebb ábrázolásához, amit nem találunk meg egyetlen szlovákiai magyar irodalmi műben sem, de elméleti következtetéseiben a lokálpatriotizmus álláspontjáról ábrázolja a főszereplők cselekedeteit. A „kicsi, de miénk“ jelszót irodalmi szempontból is károsnak tartom; mint olvasó, irodalmi, esztétikai szempontból egyforma igénnyel olvasom a szlovákiai magyar írók műveit, de ugyanakkor nem tartom „provincializmusnak, konzervatívizmusnak“, ha a szlovákiai magyar irodalom (a líra is) kapcsolatban áll a magyar társadalom jelenkori problémáival, életével. Minden irodalmi műnek, különösen annak, amely közvetlenül összefügg népe fejlődésével, vissza kell tükröznie — nemzetközi összefüggésekben is — annak társadalmi fejlődését, ellentmondásait. 3. a) Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén; Turczel könyve szintézis, aligha tévedünk; ha a maga nemében elsőnek mondjuk. A szlovákiai magyarság első korszakának körültekintő kézikönyvét írta meg a szerző. Ebbe a csoportba sorolhatjuk Csanda Sándor irodalmi tanulmányait is, pl. Hidak sorsa című tanulmánygyűjteményét. b) Fábry Zoltán: Hazánk, Európa. Mi avatja meghatározónak a szlovákiai magyar irodalomban? Elsősorban az, hogy emberi és szellemi törvényre tudta emelni legjobb eszméit. Irodalmi tanulmányaiban is, akár Adyról vagy József Attiláról ír, akár a világ- irodalom nagyjairól, antifasiszta mondanivalójához keresi bennük a példát, a világos magyarázat lehetőségét. A magyar irodalom termékeit, köztük a szlovákiai magyar irodalom termékeit is egyforma érdeklődéssel olvasom, s az általam kiemelt művek rövid jellemzése nem jelent rangsorolást; ez az irodalomkritika feladata. A kiemelés nem jelenti azonban a többi mű lebecsülését sem, csak egy-egy irodalmi termék feltételezett hatását tartja szem előtt. Hamar Kálmán 1. A szlovákiai magyar irodalmat elsősorban a kiadó szerkesztőjeként olvasom. Legutoljára „magánolvasóként" Ozsvald Árpád Galambok szállnak feketében címmel megjelent válogatott verseit olvastam. Ozsvaldot — talán halkszavúsága miatt — méltatlanul mellőzte a kritika. Egyike a legműveltebb, formailag legképzettebb, s a modern ember életérzését a legárnyaltabban kifejező kevésszámú költőinknek. 2. A kérdés jellegét tekintve „rendhagyó" megkérdezettnek számítok, minthogy munkabeosztásomnál fogva nemcsak a legutóbbi három esztendő (beleértve az 1970. évet is) egész hazai irodalmi termésével kerültem közvetlen kapcsicflaitba, hanem — mondhatnám — az elkövetkezendő kettőével is. Természetesen nem közeledhetek a szlovákiai magyar irodalomhoz „ugyanazokkal az igényekkel, mint a világ bármelyik irodalmához“, noha ez lenne az ideális. Viszont véleményem szerint elengedhetetlen, hogy az egyes magyar nemzetiségi irodalmakat időnként összemérjük egymással és a magyarországi magyar irodalommal. Hogy melyek azok az „igények“, amelyekről a „mérce“ felállításakor szerintem nem kellene megfeledkeznünk? Véleményem szerint ezek: a) Esztétikai szempontból kellő művészi értékeket képvisel-e a „lemért“ mű: menynyire tökéletes formailag (a tökéletességbe a korszerűség igényét is beleértem), jó-e a szerkezete, szép-e a nyelvezete, élvezetes-e a stílusa.