Irodalmi Szemle, 1970

1970/7 - HAGYOMÁNY - Gál István: Warmer Kristóf magyar-cseh nyelvkönyve

nyelvű útikalauz. A téglalap formájú kiadvány egymás mellett közli keskeny hasábokban tíz nyelv ugyanazon szövegét. Ez a tíz nyelv a következő: a német, a lengyel, a cseh, a holland, az angol, a latin, a francia, a spanyol, az olasz és a magyar. Figyelemreméltó, hogy a cseh szöveg azonnal a német és a lengyel után következik. Vagy a nyomdák betűhiánya, vagy a régi felvidéki szláv nyomdák kizárólag ilyen jellegű betűkészlete következtében a cseh szövegek gót betűkkel vannak nyomtatva. Mindez azonban semmit sem von le a cseh nyelv előkelő rangsorából, és mutatja a cseh-magyar kereskedelmi kapcsolatok jelentőségét a XVII. század végén.

A szerző Elöljáró beszédé ben Az jóakaró Olvasohoz a következőket írja: jegyes olvaso ez könyvetske igen hasznos olvasásra, írásra, és szóllásra: Németül, Lengyelül, Csehül, Belgául, Angliául, Deákul, Franciául, Spanyisul, Olaszul és Magyarul", és így folytatja tovább: „Ez a Könyvetske kedves Olvasóm olly alkalmatos és hasznos, hogy eléggé az ő jósága nem dicsértethetic: Mert nincs senki, vagy német vagy lengyel, vagy francia, vagy belga, vagy anglia, vagy spanyul, vagy olasz, vagy Magyarcrszág- ban, a kiben valami kereskedések leven, hogy nem volnánc szükségesec ezek a Tíz nyelvec, mellyec ez könyvben megirattattac: Mert ha valaki kereskedik, akar udvarában forgolódic, akar hadba mennyen akar idegen országra budosic, annac szür.séges hogy Tóimatsa lenne... Ennekutána tinéktec nem szükséges lészen az Tólmáts. Eanem ti magatoc könnyen azockal szolhattok és azoknac hasznát vehetitec meg tartván csak az sok külömb külömb-féle nemzetiségeknec ki szollasokat." A cseh nyelvről, úgy mint a németről, a lengyelről vagy a franciáról, nem ad részletes leíró nyelvtant, de a deklinációkat és konjugációkat már a többivel párhuzamosan közli. Érdekes, hogy a ,szerei" igét használja a konjugáció példájaként. (65—83. 1.) A könyv maga nyolc fejezetben különböző beszélgetéseket közöl „a mindennapi életből merítve“. Az 1. a leghosszabb, ez „Vedégség tíz személyre úgy mint Hermet, János, Mária, Dávid, liter, Ferentz, Rogier, Anna, Henric és Lukács között." (91—157} A 2. fejezet „Forrni az adásról és vevésről, beszélgetés Katalin, Margit és Dániel között" (157—179). A 3. fejezet szól „Az adósságoknak bészedésérül" (179—189). A 4. fejezet: „Miképpen kelyen az utazásról tudakozni s ehez illendő szállásokról“ (189—201). Az 5. fejezet „Közönséges beszélgetés midőn a’ szálláson vagyunk", itt Rupert, Simon, a Gazda és egyibek beszélgetnek a vendégfogadóban (201—223). A 6. fejezet „Beszélgetés a felkeléről“ (223—235). A 7. fejezet „Beszélgetés a Kereskedésről" (235—270), és a 8. fejizet: „Miképpen kell tanulnunk leveleket, alkuvásokat, obligatoriákat és guietantiákat csinálni" (271—308). A kötet végén még pár gyakorlati táblázat van, ezek: „A levelekrsk titulusi" (309—310), „Szám“ (1—1.000.000 313—31e), „Az idő“ (313), „Napjai a hétnéc" (313—315).

Utazóink, kereskedőink, „búdosóínk" gyakorlati emberek lehettek, mert például őr este 10-kor feküsznek, hajnali 2-kor már fölkelnek. Szállásul a Veres Oroszlánt, v£?y az Arany Oroszlánt ajánlgatják, és érdekes, milyen városnevek fordulnak elő társl- gásukban: Antwerpia (Antwerpen), Baraszla (Breszlau, Wroclaw), Berko, Briga (Bu- ges), Dantzka (Danzig), Lipsia (Lipcse, Leipzig). Az utóbbiba „húsvéti sokadalomz" sietnek. Rendkívül tájékozottak a korabeli valutákban, amelyek rosszabbnál rosszabtik lehettek. Ezekről a következő beszélgetés folyik: „Ez az Anglia loth igen kicsiny. íz az Coronás arany igen könnyű. Ez az tíz Hollandiai sillying meg-metéltetett. Ez íz arany heános, ez a flandriai Coronás arany nálunk nem kellő. Ez az királyi pénz ce- kély aranyból való. Ennek a tallérnak nincsen jó ezüsttye. Ez a Spanyor királyi paz nem jó rézbül való." (261.)

Berg Pál, aki a könyv angol-magyar részét földolgozta, a memorizálás útján vtó nyelvtanulást a nagy angol filozófus, Locke két évvel később meghirdetett módszeréiz hasonlítja, amely végül is a felvilágosodás korának nyelvtanítási metódusa lett, is amelyet a XIX. század közepén Jacotot-módszer néven ismertek (2).

Warmer Kristóf könyve és különösen cseh-magyar része, amelyet illetékes nyelvtuS- soknak még meg kell vizsgálniuk, a magyar-cseh társadalmi, gazdasági és kulturis közeledésnek korai és értékes dokumentuma.

2 Az angol nyelvtanítás útja a magyar iskolában. Angol Filológiai Tanulmányok IV., Bp. 12. 120-123. 1.