Irodalmi Szemle, 1970

1970/7 - HAGYOMÁNY - Révész Bertalan: A Czuczor-irodalom értékelése

hogy Koltai az első, aki kimerítő részletességgel ismerteti (csaknem, egy szerzői ív terjedelemben] a torzóban maradt monumentális Hunyadi-eposz tervét, vázlatát — s úgy véli, hogy megírását nem annyira az „irigy kezek“, valamint az eposz korszerűtlenné válása (a 30-as évek elején) akadályozta, hanem elsősorban a költőnek a tudomány iránt megnyilatkozó s egyre intenzívebbé váló érdeklődése.

Ma már Koltai műfaji meghatározásaival, csoportosításaival aligha érthetünk egyet, ám kétségbevonhatatlan érdeme, hogy költőnk életművében kimutatja a műfaji sokféleséget, s azokat a kor műfajelméleti színvonalán rendszerezi. Kisepikáját azonban ő is éppúgy alábecsüli, mint az előtte járók legtöbbje. — Ugyanakkor alapjában véve biztosan jelöli ki a költő népdalutánzatainak a helyét Kisfaludy Károly és Petőfi között; íme, a frappáns megállapítás: Czuczor „az előbbi fölött áll, mint ügyes utánzó, ez utóbbi alatt áll, mert csak ügyes utánzó.“5i (Kiemelés Keltáitól.) A három költő népdalainak egybevetéséből, elemzéséből, ha nem is kimerítő, s minden vonatkozásban helytálló, de egészében véve okos következtetéseket von le, és ügyesen mutat rá a meglevő esztétikai különbségekre. Jól látja, hogy költőnk népdalutánzatai

— szemben Petőfi népdalaival — vajmi kevéssé tükrözik a költő legbensőbb érzelmeit, s szinte kizárólagosan didaktikai, népoktatői szándékkal íródtak. Czuczor népies költeményeinek ő adja először alaposabb esztétikai, poétikai és nyelvi analízisét.

Czuczor hazafias-közéleti líráját, epigrammáit, szatirikus jellemrajzait Koltai sem méltányolja kellőképpen. Elismeri ugyan, hogy például a Riadó „Petőfi legszenvedélyesebb hangú dalaival kiállja a versenyt“, de mélységesen téved, amikor a költeménynyel kapcsolatban azt állítja, hogy Czuczor „nem a királyság, hanem csak zsarnokság ellen kel ki indulatos kifejezéseivel“.55 A Riadóban a költő félreérthetetlenül a „királyi- fejedelmi" zsarnokságot ostorozza, s ezt a legteljesebben bizonyítják az alábbi sorok: a „kifent acél... / fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát. / Nem kell zsarnok királyi... / Pusztítsa fegyverünk a fejedelmi gazt...“ Koltai félrehallását esetleg némiképp magyarázhatja az a tény, hogy negyvenkilenc óta a Zoltvány-féle kiadásig a költemény sehol sem jelent meg teljes szöveggel — sőt, az inkriminált szavak itt is csak a jegyzetekben^5 szerepelnek —, de semmiképpen sem menti, mert a monográfia írójának az eredeti, hiteles szöveget fel kellett volna kutatnia. Am valójában nem is félrehallásról van itt szó, hanem a szerző eszmei-világnézeti korlátaiból eredő konzervatív irodalom- szemléletéről.

Anélkül, hogy a legkevésbé is bizonyítaná, Koltai azt állítja — Toldyval szemben —, hogy Rab című versét Czuczor nem kufsteini rabsága idején írta, hanem jóval korábban, következésképpen „nem saját szenvedéseit írja le, hanem csak általában a rab szenvedéseit",57 Koltai ebben a kérdésben is téved, hiszen e költemény Czuczor lírájának legszemélyesebb, legihletettebb darabja, a költő szenvedéseinek lírai dokumentuma.

Koltai Virgil szintézise tehát — talán kiragadott mozzanattal is sikerült érzékeltetnünk — csak részleteredményeket tudott felmutatni. Mindenekelőtt szerzetesi kötöttsége, konzervatív világnézete-szemlélete s az ebből származó maradi, korszerűtlen esztétikai ízlés akadályozta, hogy hitelesen megrajzolja Czuczor pályaképét.

Új fejezetet jelent a Czuczor-irodalomban Zoltvány Irén — szintén Benedek-rendl tag — munkássága: az ő fáradozásai eredményeként születik meg Czuczor műveinek első teljes, szövegkritikai kiadása.58 A kitűnő gyűjtemény pontosan százhúsz Czuczor-művel gyarapítja a negyven évvel korábbi, Toldy által kiadott gyűjteményt, melyek közül a teljesen ismeretlen, addig még sehol sem közölt alkotások száma nem kevesebb, mint ötven. Zoltvány alapos é.s szakszerű munkájáról tanúskodik a költő önállóan, folyóiratokban s egyéb kiadványokban megjelent műveinek gondosan összeállított bibliográfiája, valamint a százötven lapnyi jegyzetanyag. A gyűjteményt Zoltvány minden korábbinál igényesebb, tudományos kutatáson alapuló életrajzzal, pályakép-vázlattal vezeti be. Bő forrásanyag birtokában magabiztosan rajzolja meg a költői pálya egyes

54 Uo. 140. 1.

55 Uo. 162., 128. 1.

56 Lásd: Zoltvány Irén: Cz. G. összes költői müvei. Első kötet — Bp. 1899. 306., 229. 1.

57 Koltai V.: I. m. 136. 1.

58 Czuczor Gergely összes költői müvei. Három kötetben, életrajzzal és jegyzetekkel ellátva. Bp. 1899.