Irodalmi Szemle, 1970
1970/6 - ÚJ HANGOK - Krammer Jenő: Bsrde Mária levelei
távoli fákon, a levelek az őszi napsütésben szinaranyként csillogtak, s én magamban azt mérlegeltem, nem lehet-e hasonló varázslat a költészet is, s ha olvassuk, érdemesnek tartjuk-e? (Ez az utolsó szépirodalmi próbálkozásom Arany fa címmel jelent meg valamelyik hetilapban, s emléke tulajdonképpen szioros kapcsolatban áll a Vizen holddal és Berde Máriával.) Fordítói ambícióim azon akadtak el, hogy közben — kétévi várakozás után — kineveztek Lőcsére tanárnak, s előfordult velem — sajátosan szlovákiai magyar tanársors —, hogy egy és ugyanazon iskolai évben (1927—28) három különböző tanítási nyelvű gimnáziumban működtem: kezdtem a tainévet Lőcsén a német reformreálgimnáziumban, folytattam Aranyosmaróton a csehszlovák reálgimnáziumban és befejeztem Érsekújvárt az ottani csehszlovák gimnázium magyar párhuzamos osztályaiban; itt 10 esztendőre megállapodtam. Visszatekintve be kell vallanom, hogy egyforma szeretettel és lelkesedéssel kötött le a különböző anyanyelvű serdülők útkereső, jobbat-szebbet óhajtó lelkivilága, s így az irodalmi ambíciók háttérbe szorultak: pedagógus lettem. Kedvenc könyvem volt akkoriban Alfred Thierry Ľhomme en proie aux enfants című műve; valóban hosszú esztendőkre rabul ejtett a serdülők varázslata. (Igaz, hogy Érsekújvárt oly kiváló embereket taníthattam, mint Dobossy László, Jócsik Lajos, Drien Károly, hogy csak a legismertebbeket említsem, akiknek a harmincas években nem csekély szerep is Jutott a szlovákiai magyar szellemi élet alakításában. Emlékezésül heroikus ifjúságukra, nem hallgathatom el azt sem, hogy mindhárman ezekben a hónapokban töltötték be, ill. töltik be 60. életévüket.) Nem csoda tehát, hogy a Vizen hold fordítása abbamaradt. Berde Mária, amint későbbi, Szegedre írt leveleiből kiderült, hiába várta a folytatást, s ezt fájlalta is. Visszatekintve én meg azt fájlalom, hogy a vele létesült erdélyi kapcsolatokat nem építettem ki, nem váltottam sűrűbben levelet Jancsó Elemérrel, s nem Jártam akkor Erdélyben (csak 1967-ben kerültem először Kolozsvárra). A fordítás terén volt még egy kezdeményezésem: a harmincas évek vége felé Tamási Áron Áöe/ját akartam Jean Gionoval karöltve franciára fordítani, levelet is váltottam vele erről, de azután Jött 1938: sok mással együtt ez is félbemaradt. Amint már említettem, a Berde-levelek közlésével főleg a figyelmet akartam felhívni arra, hogy a szlovákiai magyar irodalom történetét kutatóknak, a hagyományok gyűjtőinek nagyon gazdag, bőséges anyagot nyújthat a húszas—harmincas évek erdélyi és szlovákiai magyar irodalmának kapcsolata. Irodalomszervezés terén, folyóiratok tükrében, egyéni levelezésekben és barátságokban. Érdekes lenne pl. az erdélyi írók szlovákiai előadó körútját ('amelyre Berde Mária is céloz) felidézni, s annak sajtóvisszhangját értékelőén ismertetni. Úgy gondolom, az egyetem magyar tanszéke is találna bőven ilyen vonatkozású szakdolgozati témákat. Kedves Kolléga! Örömmel vettem szíves sorait. A gondolatok kiindulnak az emberből, és valahol egy másikkal csak összetalálkoznak. Éppen fordítóembert keresgélek, mert volna nekem is tervem ilyen irányban és íme, Ön megszólal. Nagyon megörvendenék, ha sikerülne ilyenformán kettőnk között a munka beindítása. Természetesen megadom az előzetes, „lelki“ engedélyt arra, hogy a Vízen Holdat lefordítsa. Mégpedig éppen azon önző céllal, hogy szeretnék próbát kapni a fordító készségéből. Kérem tehát, küldjön el nekem 2—3 oldalnyi fordítást! Magam is elég jó német vagyok, és meg tudom ítélni, mennyire sikerült az én elgondolásaimnak visszaadása. Mármost aztán, ha a Vízen Holdat el tudná könyv alakban helyezni, úgy ajánlanék hozzá egyet azokból a novellákból, amelyeket én a magam tehetségéhez mérten mesternovelláimnak tartok. Figyelmeztetem itten, hogy azt hiszem, az ősz folyamán novellas kötetem fog megjelenni a -kolozsvári Pásztortűz könyvtárban. Ebben már javított szöveggel fog jönni a Vízen Hold és ebben valamennyi novellám benne lesz, amelyet jónak tartok. Ha azonban Ön hamarabb tudná már elhelyezni a dolgokat, úgy kérem, jelezze azt is, én
