Irodalmi Szemle, 1970
1970/6 - Fábry Zoltán: „De dolgozni muszáj”. — Egy Veres Péter levél
.. #>f* dolgozni muszáj” Egy Veres Péter levél Vagy három éve már: Váci Mihály és Veres Péter együtt és egyszerre voltak nálam. Most veszem a hírt, hogy — bár földrajzilag ezer kilométerek választották el őket — egyszerre haltak meg. A halál kegyetlen pont, de éltető vessző is: a leckét, a folytatást most már mi mondjuk tovább, nélkülük, helyettük és mégis velük. A gyász pillanatában is éltetőn kell emlékezni és máris eszembe jut Veres Péter egyik levele. 1937 novemberében íródott. Hosszú levél, de hiteles portré: önvallomás, az épp befutott parasztlró töprengése és ezen túl noszogató sugalmazás, írótársához intézett kérés és parancs: dolgozni. Nemrég engedélyt kértem közlésére, szívesen adta meg. Ki gondolta volna, hogy a gyász aktualitása most kikényszeríti belőlem? Kisimítom, kiterítem a levelet. Budapesten most készülődnek a temetésre s én mintha gyertyát gyújtanék a ravatal mellett. Ég a gyertya, füsttel és korommal, majd füstöt, kormot elemésztve, lobogó egyenes lánggal: élő és éltető emlékezés melegével. Fábry Zoltán Kedves Barátom! Megpróbáltam. Két helyről már visszaadták. Az volt a tervünk, hogy én nem a Gon- dolat-ba, hanem más lapba írok, a G-ba pedig majd ír más.* (A G-nak küldött példány azért ment vissza, mert ajánlva volt és Vértesnek nem adták ki, mivel a G. nem bejegyzett cég.) így most az én bírálatom marad a G-ba... Ogy sejtem, hogy ti ott kívülről úgy látjátok, hogy én, isten tudja miféle nagy tekintély vagyok itthon. Nos, ez a dolog úgy áll, hogy engem sokan feltűznek a horogra, mint kukacot, abban a reményben, hogy én majd nekik — halászok. Én belemegyek a játékba, miért ne higgyenek ostobának, mikor olyan magától értetődő, hogy a magamfajta ember, aki paraszt is, író is, csak naiv lehet ebben a minden hájjal megkent világban. Amikor azonban megsejtik, hogy én azért ereszkedek le a vízbe, hogy figyelmeztessem a halakat, hogy óvakodjanak a horogtól és a hozzám hasonló * Az 1937-ben „Fegyver s vitéz ellen“ címen megjelent kötetről van szó. (F. Z.)