Irodalmi Szemle, 1970
1970/4 - FIGYELŐ - Fogarassy László: Magyarok Csehszlovákiában (Epocha, Bratislava 1963)
Magyarok Csehszlovákiában Tanulmányok és visszaemlékezések (Epocha, Bratislava, 1969. 420 o.) Ez a gyűjteményes munka, amely címét az emlékezetes Borsody-féle kiadványtól vette kölcsön, jó kezdeményezés. A könyv elsősorban a szlovákiai munkásmozgalom történetével foglalkozik. A kötet munkatársai iközül Zdenka Holotí- ková, Marta Kordíková és Juraj Zvara szlovák történész, a magyar szerzők közül Csanda Sándor irodalomtörténész, Róják Dezső a Pozsonyi Párttörténeti Intézet (Ostav dejín KSS) nyugalmazott munkatársa, Botka Ferenc és Vígh Károly pedig magyarországi történészek (az utóbbi különben Losoncról származott el). Holotíková Közös út — Közös harc című tanulmányának bevezető része a dél-szlovákiai magyar agrárproletariátus története. Ennek a rétegnek a létszáma a felemás földbirtokreform következtében megnőtt. Tudjuik, hogy a földbirtokosok vagyonának kisebb részét meghagyták, nagyobb részét pedig hivatalos árfolyamon kisajátították a földbirtokreform céljaira. Ennek logikus folyományaként elsősorban azoknak kellett volna földet osztani, akik idáig az uradalmak alkalmazottai voltak. De nem így történt: földet elsősorban telepeseknek osztottak, másodsorban maradékbirtokokat hoztak létre, és csak harmadsorban jutott valami a helyi lakosoknak. Akinek csak nadrágszíjparcellája volt — esetleg még az sem —, elment éhbérért dolgozni, mert a nagy kínálat következtében olcsó volt a munkaerő. Olcsó maradt akkor is, amikor az egykori uradalmi cselédek egy része a városok perifériáira költözött, hogy az ipari proletariátus létszámát szaporítsa. Mindenesetre a 'kommunista párt híveinek igen tekintélyes része került ki a magyar mezőgazdasági proletárokból. Ha sztrájkhoz folyamodtak a nagyobb járandóság érdekében, a munkáltatók gyakran északi vidékről hozott sztrájktörőkkel hiúsították meg akciójukat. Némi béremelésre került sor az 1928. évi sztrájkok hatására. A szerző ezután Major István kommunista párti képviselő és Steiner Gábor kommunista szenátor személyével foglalkozik, előbbinél különös tekintettel a kosúti eseményekre. Marta Kordíková Adalékok a kassai munkásmozgalom történetéhez (1917— 1921) című tanulmánya — mint címe is elárulja — nem nyújt teljes áttekintést a kassai munkásmozgalomról, csupán új, eddig föl nem dolgozott levéltári adatok alapján világítja meg a kassai proletariátus történetét. Ebből Ikövetkezik, hogy például Surányi Lajosnak Csehszlovákiából való kiutasítása utáni tevékenységével nem foglalkozik. Molnár Miklós kéziratának helyes címe: Kassától Košicéig. Vígh Károly az Egy harcos évtized Csehszlovákiában cím alatt voltaképpen dr. Herz Sándor Losoncon élt kommunista szenátor életrajzát dolgozza fel, aki a csehszlovák és magyar kommunisták együttműködését segítette elő. 1928-ban még Kun Béla is részt vett Herz losonci lakásán egy illegális találkozón. Herz 1930-ban a Szovjetunióba emigrált, s ott a kultusz áldozataiként pusztult el. Róják Dezső eddigi publikációs tevékenységének megfelelően most is a bécsi döntéstől a nyilas uralom megszűntéig terjedő időszakkal foglalkozik Dél-Szlo- vákia kommunistáinak antifasiszta harca a visszaemlékezések tükrében című dolgozatában. A szerző maga is részt vett az akkori felvidéki illegális kommunista szervezkedésben, tehát a részleteiket személyes tapasztalatból is ismeri. Juraj Zvara nevét ismerjük a csehszlovákiai magyar kisebbségről írt előbb magyar, majd később szlovák nyelven kiadott önálló tanulmánykötete révén. Ebben a kötetben is megtaláljuk egy tanulmányát, melynek címe: A magyar dolgozók részvétele a szocialista Csehszlovákia építésében. Majdnem tizenkét oldalt szán az 1948. február 25-ig terjedő, a magyar kisebbség szempontjából fekete időszak ismertetésére, 65 oldalon pedig az innen Dobos László miniszteri kinevezéséig terjedő időszakot ismerteti. Zvara írását különösen ajánljuk azok figyelmébe, akik az önálló tanulmánykötetekhez nem jutottak hozzá. Botka Ferenc Munkássajtó című írásának alcíme: A Kassai Munkás — később Munkás — története. Csupán részlete a budapesti Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent 587 oldalas Kassai Munkás című dokumentumkötet bevezető tanulmányának. Ez a hírlap hetilapból napilappá fejlődött, majd ismét hetilappá
