Irodalmi Szemle, 1970
1970/4 - Bakói, Mikulás: A szlovák és a magyar irodalom kapcsolata
Mikuláš Bakoš* Értekezletünk olyan időszakban ült össze, amelyre a szlovák—magyar irodalmi kapcsolatok terén fontos fordulat Jellemző. Ezek a kapcsolatok hosszú időn át nagyrészt oda nem illő, az irodalomtól idegen szempontoknak voltak alávetve. Most azonban kezdik e két irodalom kapcsolatait irodalmi, öntörvényű kapcsolatokként értelmezni, amelyekre az irodalomfejlődés specifikus törvényszerűségei érvényesek. 1 A múltban a szlovák és a magyar irodalom kölcsönös kapcsolatainak értelmezését határozottan alárendelték a régi Magyarország viszonyaiból fakadó szociális és politikai mozzanatoknak. Ezek a kapcsolatok az egyik fél részéről a teljes semmibevevéstől odáig fejlődtek, hogy az egyik irodalomnak a felsőbbrendűségét bizonygatták a másikkal szemben, a másik fél részéről a politikai viszonylatban hiányzó egyenjogúság és a nemzeti elnyomás következtében a másik irodalom iránt táplált ellenszenvbe tor/kol- lottak, ami védekezési reflex volt ebben a nem egyenjogú viszonyban. A szubjektív törekvésekkel szemben azonban ott volt az objektív tény: a két nemzet hosszú ideig együtt élt egy közös államalakulatban, s ez az együttélés az irodalom területén is kialakított néhány közös vonást, és közös hagyományokait adott a két irodalomnak. Ugyanakkor a két irodalmat már kezdettől fogva egymástól elütő történelmi fejlődés és határozottan eltérő tipológiai vonások jellemzik, amelyek az egyiknél, szláv irodalomról lévén szó, annak sajátos hagyományaiból és jellegéből következnek. S így a két irodalom útjai — a közös szociális és politikai viszonyok ellenére is, kivált a múlt század húszas éveitől kezdve a magyar nemzetnek az elhatárolódó, a szlováktól elütő- en fejlődő társadalmi osztályszerkezete miatt — határozottan elválnak, és kialakul két irodalom, amelyek történelmi sorsban és tipológiailag is különböznek egymástól. Az irodalomtörténetnek nem válik hasznára, ha az egyezések és eltérések e dialektikus viszonyában a két fél valamelyikét abszolútnak tekinti. Kölcsönös viszonyukat a történelmi fejlődés konkrét folyamata formálta, és egyedül annak elfogulatlan megismerése tárhatja fel e két irodalom kölcsönös kapcsolatainak fordulatait. Érthető, hogy a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után a nemzeti felszabadulás következtében változás állt be a szlovák és a magyar irodalom kapcsolatának megítélésében, és főként szlovák részről az irodalomtörténet (P. Bújnák, A. Göllnerová és * Szlovák irodalomtörténész és irodalomteoretikus, a Komenský Egyetem tanára, a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi és Nyelvi Intézetének igazgatója. ** A Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi és Nyelvi Intézete által 1969. november 17 — 18-án A szlovák és a magyar irodalom kapcsolatai címmel Szomolányban rendezett tudományos értekezlet megnyitójából. a szlovák és a magyar irodalom kapcsolata**
