Irodalmi Szemle, 1970
1970/4 - Gyurkó László: Állam és forradalom (Részletek a szerző Lenin, Október c. könyvéből)
Gyurkó László állam és forradalom (Részlet a szerző Lenin, Október című könyvéből] Volt Leninnek egy kis, kék fedelű füzete, melyet nagy becsben tartott. Ennek a kiadására kérte meg Kamenyevet, amikor arra számított, hogy elteszik láb alól. Mielőtt Ugyelnajában fölült a mozdonyra, Sotmannak adta a füzetet, és kérte, ha letartóztatják, adja át a Központi Bizottságnak. A kék borítólapon, kétszer aláhúzva, ez a Cím állt: A marxizmus az államról. Razlivban és Helsingforsban Lenin egy könyvön dolgozott; ehhez kellettek a füzetben levő jegyzetek. Mintha megsejtette volna, hogy a történelem rövidesen napirendre tűzi ezt a kérdést, már az emigráció utolsó éveiben sokat foglalkoztatta az államhatalom problémája. A mű születésének története: versenyfutás a forradalommal. 1917 első két hónapjában több tucatnyi könyvet és cikkeket jegyzetelt ki a kék füzetbe. Aztán iközbejött a februári forradalom. Júniusban megint nekikészülődött; közbejöttek e júliusi események. Végül az illegalitásban írta meg az Állam és a forradalmat, bár voltaképp sosem fejezte be. A hetedik fejezetből csak a cím és az első mondat készült el: közbejött az októberi forradalom. „A brosúra második része — írta később — (amely az 1905-ös és az »1917-es forradalom tapasztalatai«-ról szól majd] alighanem sokáig várat még magára; kellemesebb és hasznosabb dolog »a forradalom tapasz- talatait« végigcsinálni, mint írni róluk." (Elmélet és gyakorlat) Miért tölti egy forradalmi vezér, a foradalom teljes zűrzavarában azzal az idejét, hogy egy elméleti problémával küszködik? Miért nem a harcra összpontosítja minden figyelmét? Csakhogy az Állam és forradalom — mint Lenin minden írása — harci irat is: a közvetlen gyakorlati feladatok elméleti tisztázása. A kék füzet alcíme: A proletárforradalom feladatai az állammal kapcsolatban. Ez érdekelte Lenint: a megoldandó feladat. Mi a teendő? — kérdezte ifjúkora híres művében, s egész életében azt kutatta: mi a teendő? Minden írásában erre a kérdésre keresett választ. Az Állam és forradalomhoz csak Marxot és Engelst olvasta. És Kautskyt, Berateint, Bebelt, Plehanovot, Buharint, Pannekoeköt: csupa marxistát. Ha az államelméletről írt volna könyvet, a névsor egyoldalúan szegényes lenne: se Platón, se Arisztotelész, se Hegel, se Fichte, se Rousseau. De őt nem az állam elmélet, hanem az állam hatalom konkrét problémája foglalkoztatta: „a proletárjorradalom jeladatai az állammal kapcsolatban.“ S mit mondhatott erről Rousseau vagy Platón? A nagy politikusakat az teszi a filozófusok rokonává, hogy tetteiknek és gondolataiknak általános érvénye is van. Nem egyes gyakorlati megoldásaiknak, hisz azok mindig a konkrét feladathoz kötődnek, hanem gondolati rendszerüknek, gondolkodás- módjuknak, a cselekedeteikben megnyilvánuló egységes egyéniségnek. Az Állam és forradalom azonban különbözik Lenin legtöbb írásától. Igaz, hogy harci irat, válasz egy konkrét kérdés megoldására, mégis több ennél. Általános modellje egy
