Irodalmi Szemle, 1969

1969/9 - HAGYOMÁNY - Krammer Jenő: A stifteri „szelíd törvény” és Fábry Zoltán

(Benyovszky Károly), iaki a pozsonyi magyar színház történetét is megírta, és német nyelven sok pozsonyi mendemondát megörökített.

Könyvritkaság Szaibő Lőrinc fordításában a gyomai Knernél megjelent: A pusztai falu (Das Heidedorf). Ez a Monumenta Litterarum I. sorozatának 10. kötete, s Max Stefi, a kiváló müncheni Stifter-szalkértő szerint a novellának ez ia kiadása könyvművészeti szempontból a legszebb egyedi kiadás, ami K-ner nyomdatechnikai tökélyét bizonyítja. Hozzátehetjük, hogy a fordítás — Szabó Lőrinc munkája — is kitűnő.13

Sokkal szorosabbak persze Stifter kapcsolatai a csehekkel, hiszen szülőföldje Csehország délnyugati csücske. Stiftert Prágához is sük szál fűzte. Tervezett nagy történelmi regénye is a 12. századi cseh históriából merít, de csak részben tudta valóra váltani, háromkötetes Wzíifcdjában (Vitek). Erről Walter Musohg, a nemrégen elhunyt kiváló bázeli irodalomtudós (híres könyve a Tragische Literaturgeschichte) a következőket írja: „A Witiko olyan írótól származik, aki már állandóan a csillagokra tekint.“ (Stifter Kepler-regényt is tenvezett, ebből is fennmaradtak részletek. Kepler csakúgy, mint Stifter, Linzben is élt, s a város vidékies, szűk látóköre nyomasztóan hatott rá.) Muschg így folytatja: „A »törvény« számára már nem félelmetes és idegen, hanem valóban szelíddé vált, sőt boldogítóvá, mert vigaszt adott az elveszett világ fölött“u Az európai helyzet alakulása ugyanis nagyon aggasztotta Stiftert.

Aiz 1968-as emlékévre (halálának 100. évfordulójára) cseh fordításiban kiadták Stifter másik nagy regényét, a Nyárutót. A több mint ötszáz oldalas cseh kiadás Jitka Fučíkova kitűnő fordításában Pozdní léto címmel jelent meg, s Edo Goldstücker írt hozzá utószót.'-5 Ez a regény egy ifjú benső fejlődéstörténete, aprólékosan leírja, miképpen bontakozik ki világképe és érik meg benne a fentiekben bőségesen kifejtett „szelíd törvény“. A regény goethei hagyományt követ, a Wilhelm Meisterhez hasonlóan a személyiség kialakulását és a környező világhoz, a természethez, a. társadalomhoz kiépülő kapcsolatait rajzolja meg. A híres német Bíldungsroman egyiik jeles hajtása.

Végül Stifter ma,gyár recepciójához említsük még meg, hogy az 1967-ben megjelent Mai osztrák elbeszélők antológiája16 Johannes Urzidil A gyászlepke című elbeszélését is közli magyar fordításban. Ez Stlfterről szól, akit a Prágából Angliába, majd az Egyesült Államokba települt neves író végtelenül tisztelt. Költői formába foglalt megemlékezése is bizonyítja, hogy a Fálbry Zoltán számára is élő, ható stiftert „szelíd törvény“ valóban jelenvaló szellemi erőforrás.

13 Waler Muschg: Gestalten und Figuren, Stifters Keplerroman, Francke Verlag Bern und München, 1968. 100. o.

14 Adalbert Stiíter, Pozdní léto, preložila Jitka Fučíkova, Odeon, Praha, 1968. 510. o.

15 Mai osztrák elbeszélők antológiája. Budapest, 1967. Európa Könyvkiadó, Johannes Urzidil: A

gászlepke. 224—249. o. Szávai Nándor fordítása.