Irodalmi Szemle, 1969

1969/9 - HAGYOMÁNY - Varga Rózsa: A csehszlovákiai Magyar Nap című napilap és a magyarországi szellemi élet antifasiszta egységfront törekvései, II.

ről. A friss szellemet, a hiva/talos történelemszemlélettel balról vitatkozó ellenérveket jelentő esszét kritika nélikül közölte a Magyar Nap. Ugyancsak elnézően fogadták Érzelmes utazás című könyvét is. Méliusz Ismertette a lapban, írása kritika: simogatással. Fejtőt kommunistának tartották a 30-as évek elején, mint Eöt/vös-kollégista, kommunista szervezkedés címén börtönbe 'került; kiszabadulása után azonban szembefordult a kommunista mozgalommal. Érzelmes utazásában cinikusan megvallja renegátságát: „Uram

— szól a vallomás — úgy érzem, revideálnom kell meggyőződéseimet... olyan új meggyőződést szeretnék kiválogdtni magamnak, amely a lehetőség szerint testemhez álljon, s ugyanakkor ne üssön el nagyon a társasági öltözettől sem... Vállalok egy kis kényelmetlenséget egyfelől, egy) kis lelkiismeretfurdalást másfelől. Nem akarom, s nem is fogom eladni magamat, csak elég volt az örökös hadiállapotból. Elég volt a nyugtalanságból, a félelemből, az izgalomból,“79 Fejtő (könyve lírat [hangulatú önvallomásszerű úti beszámoló szülővárosáról, Szabadkáról és a borvát tengerpartról. Érthető nosztalgiával olvashatta a gyönyörű tájról és a korabeli horvátországi közállapotokról szóló nagyszerű tudósításokat Méliusz József, alki szintén onnan származott el Erdélybe. Fejtő renegátságával szembeni kritikáját azonban nem valószínű, hogy lokálpatrióta érzelmek tompították tapintatossá, inkább annak a népfrontpolitikát követő kommunistának mérséklete, aki az ingadozó polgárban szövetséges társát reméli visszahódítani. Ezt írja a könyvről: .. elhelyezem a polcon, a legkedvesebb olvasmányaim mellé, miket külön sorban tartogatok, bár tudom, ha néha-néha fellapozom majd Fejtő könyvét, mindig perbe fogok vele szállni ott, ahol a legkönnyebb utakat keresi, holott az emberi milliókra súlyosodó, harcra hívó napokban csak a nehéz utak lehetnek az igaziak.‘‘80

1936 végén, 1937 eflején József Attila Thomas Mann üdvözlése című versén kívül a Szép Szó munkatársai csak azokban a cikkeikben szerepelnek a Magyar Napban, amelyekkel a népi írók elleni támadásaik tárgyalása kapcsán foglalkoztunk. 1937 júniusában Vass László a Szép Szó Mi a magyar most? című kiadványáról egy nagyobb lélegzetű kritikát írt. Ha az egy évvel előbb megjelentetett Mai magyarok régi magyarokról tanulmánykötet a magyar nemzeti múlt, az 1937-es különkiadás az akkori jelen és jövő polgári demokratikus fejlődési lehetőségeit kutatta. A Szép Szó munkatársi gárdája a magyar élet vertikális felmérése után most horizontális áttekintésére vállalkozott. A tanulmányok többségének kérdésfelvetésében és érveiben Ignotus ideológiája dominál, s a nagyjából egyformán vallott célt is ő fogalmazta meg a legvilágosabban: „A magyar életfeladat most: Utólag pótolva megteremteni, ami a történelem visszásságai s megszakításai miatt nem teremhetett meg: a magyar polgárságot.“81 Az eszmény a demokratikussá, szociálissá és arisztokratikussá reformált liberalizmus, amely diktatúra- ellenességének címén egyaránt elutasít fasizmust és szocializmust, az adott történelmi helyzetben azonban antifasiizmusa dominál.

Vass László cikke tisztelettel viseltetik a fasizmussal szembeni kiútkereső szándék előtt, s betartva a „pás d’ennemie a gauche!“ jelszavát kritika helyett az elfogadható pozitívumok felmutatására törekszik.82

Nagyobb és közvetlenebb lehetőség nyílt a Szép Szó körének a népfrontpolitika irányában való befolyásolására a lap szerkesztőségének csehszlovákiai látogatása alkalmából. Gömbös halála után sokan remélték, hogy Magyarország mérsékli németbarát politikáját. 1936 végén és 1937 elején a közép-európai államok között nagy diplomáciai tárgyalások folytak annak érdekében, hogy a kisantantból szilárd tömböt kovácsoljanak Hitler kelet-európai expanzív törekvéseinek megakadályozására. A kezdeményezés Sohu- schnigg és Hodža részéről indult, de mivel Anglia is támogatta a tervet, a magyar kormány készségesnek mutatkozott bekapcsolódni az ez irányú tárgyalásikba..

Ez a politikai légkör adott aktuálpolitikai jelentőséget a Márciusi Front Duna-kon- föderácló programjának, melyet a romániai és csehszlovákiai magyarság nagy reménykedéssel üdvözölt. A Magyar Nap hasábjain Balogh Edgár cikkek sorában propagálta ekkor Kelet-Eurqpa antifasiszta egységfrontjának eszméjét.

Csehszlovákia részéről hivatalosan is örömmel üdvözöltek minden olyan törekvést,

79 Fejtő Ferenc: Érzelmes utazás. Bp. 1936, Pantheon, 186 — 189.

*0 Méliusz József: Utazás 250 oldalon át. (Fejtő Ferenc: Érzelmes utazás.) MNap 1936. szept. 8.

81 Ignotus Pál: Idegen gondolatok és intézmények. Szép Szó. Mi a magyar most? 1937. jún. 11—12.

82 Vass László: Mi a magyar most? MNap 1937. jún. 11.