Irodalmi Szemle, 1969

1969/9 - HAGYOMÁNY - Varga Rózsa: A csehszlovákiai Magyar Nap című napilap és a magyarországi szellemi élet antifasiszta egységfront törekvései, II.

mely a kultúrkapcsolatdk kiépítését szolgálta, s a magyar kormány is engedékenyebbnek mutatkozott a politikainál kevésbé veszélyes kultúrközeledés iránt. Ebben az időben került sor romániai magyar írók — Tamási Áron, Kacsó Sándor, Molter Károly, Szentimrei Jenő — csehszlovákiai látogatására ,is. Magyarországról Komlós Aladárt, Gál Istvánt, az Apolló szerkesztőjét és a Szép Szó szerkesztőségét hívták meg, de a tervek közt szerepelt a Válasz és a Korunk Szava csehszlovákiai meghívása is.

A tervek előkészítése nagyrészt a csehszlovák-magyar kultúrkapcsoilatok fáradhatatlan apostolának, Antonín Strakának, Csehszlovákia egykori magyarországi kultúratta- s éj árnak érdeme volt.

Komlós Aladár volt az első, a'ki ebben az időben Prágába utazott egy cseh nyelvű magyar antológia előkészítésének ügyében. Móricz Zsigmond 1930-as szereplése óta ő tartott először előadást Prágában a korabeli magyar irodalomról. Előadását, amelyben összefoglaló és objektív alaptónusú képet fest a háború utáni magyar irodalom kialakulásáról, irányzatairól és uralkodó műfajairól, hosszasan ismertette a Magyar Nap.65 Közöltek azonban tőle egy interjút is, amelynek egyes kátételeit Magyarországon valóságos hazaárulásnak minősítették. Azt merészelte ugyanis állítani, hogy: „A Budapestről érkező íróember számára az itteni atmoszféra a legüdítőbb: a demokrácia atmoszférája.

Míg Magyarországot még mindig az úgynevezett történelmi osztályok kormányozzák, Csehszlovákia valóban népi és polgári országnak látszik, ahol az érintkezés a nép egyes rétegei között sokkal intenzívebb, ahol nincsenek olyan éles határfalak az egyes osztályok között.“84

E nyilatkozatnak az lett a következménye, hogy Komlós Aladárt elbocsátották állásából, s csak 1940-ben, Szvatkó Pál vallomására helyezték hatályon kívül tanári állásból való eltiltását.85

1937 októberében került sor a Szép Szó csehszlovákiai előadó kőrútjára. Fejtő Ferenc, Ignotus Pál, Nádass József és Remenyik Zsigmond utaztak el a lap képviseletéiben. Eredetileg szó volt József Attila részvételéről is, de (betegsége miatt le kellett mondania az utazásról. Pozsony, Érsekújvár, Komárom, Prága voltak a körút egyes állomásai.

A Magyar Napban Vass László üdvözli az íródelegáció.t. Ismerteti a Szép Szó programját, úgy hivatkozik József Attilának a Magyar Napban megjelent nyilatkozatára, mint annak bizonyítására, hogy a Szép Szó vállalja az együttműködést a Márciusi Fronttal, „a francia népfront mintájára“. „Ez a népfronti fegyverbarátság fűz minket a ,Szép Szó’ írói csoportfához, amelynek eddig kifejtett munkásságával sokban közös vonást találunk a magunk munkaterületén is“ — írja előlegezett bizalommal, valósággal rébeszélőleg a népfrontos politika tényleges vállalására Vass László.86 Hamarosan meg kellett azonban győződnie, hogy a Szép Szó írói makacsul kitartanak kétes tartalmú „szövetségi politiká“-juk mellett, melynek lényege: formálisan felajánlják ugyan az együttműködést, de ugyanakkor legfőbb gondjuk bebizonyítani a kommunista és a „népi“ ideológiáról egyaránt, hogy a magyarságtól s a demokráciától mindkettő idegen.

Jellemző, hogy a kulturális együttműködés konstruktív építése helyett a Szép Szó íródnak csehszlovákiai útjukon is a népies-urbánus ellentét állt polémiáik középpontjában. Erre éppen József Attila cikkét használták fel, amit majd minden fellépésük alkalmával az „új népies irány“ időszerűtlenségének, reakciós Jellegének (bizonyítására olvastak fel.

Vass László mindent elkövet, hogy lapja számára elbben a kérdésben pozitív nyilatkozatot csikarjon ki a Szép Szó képviselőitől. Külön interjúra vállalkozik Féja Vihar- sarok-perének ürügyén. „A Szép Szó, bár sok mindenben szembeáll Féja Gézával és csoportjával [Válasz, Márciusi Front), annak idején keményen tiltakozott a Viharsarok első elkobzása ellen“ — hivatkozik valószínűleg a József Attila fogalmazta Szerkesztői üzenetve, mely a Szép Szóban az írók üldözése elleni egységes fellépésre szólította fel a szellemi élet képviselőit. „Nem mondanátok valamit a budapesti bírói ítéletről a Magyar Nap számára?" — teszi fel a kérdést Ignotusnak Vass László. „Nem tartanók ildo83 Komlós Aladár előadása Prágában. MNap 1937. szept. 28.

84 (Rácz István) Barkóczy István: A kölcsönös megismerés a közeledés feltétele. — Komlós Aladár nyilatkozata a Magyar Napnak. Magyar Nap 1937. okt. 6.

85 Komlós Aladár szóbeli nyilatkozata

86 Vass László: Köszöntjük a Szép Szót Szlovenszkón! MNap 1937. okt. 15.