Irodalmi Szemle, 1969

1969/9 - HAGYOMÁNY - Varga Rózsa: A csehszlovákiai Magyar Nap című napilap és a magyarországi szellemi élet antifasiszta egységfront törekvései, II.

hagyomány A csehszlovákiai Magyar Nap című napilap és a magyarországi szellemi élet antifasiszta egységfronttörekvései Varga Rózsa II. A Szép Szó és a Magyar Nap A Magyar Nap indulásától kezdve a magyarországi baloldali irodalom folyóirata közül a Gondolat és a Válasz mellett a Szép Szót ismerteti a legrendszeresebben. A Szép Szóval szambeni megkülönböztetett figyelem mindenekelőtt József Attilának szól. Ö az első magyarországi iköltő, akit a lapban megjelentetnek. A lap fennállása alatt kilenc verset és 2 fontos nyilatkozatot közöltek tőle, 1937 szeptemberében Né­meth Andor írt róla ide egy cikket, tragikus halála után pedig tíznél több írásban áldoztak emlékének. Magát a Szép Szót éppen a kommunista József Attila szerkesztői közreműíködése foly­tán úgy tekintették, mint kísérletet a polgári baloldali irodalomnak az antifasiszta nép­frontpolitikába való bevonására. Célkitűzéseivel, szellemi működésével kapcsolatos köz­leményeikben ez a tudatos törekvés követhető nyomon, hogy a paraszti és polgári értel­miség között dúló ellentéteket tompítsák és feloldják. Ez kezdetben nemcsak a két tábor — a paraszti és polgári radikális írók — nagyjából egyenlő arányú szerepelteté­sében jut kifejezésre, hanem a művek kommentálásában, céltudatos megválasztásában, közlésmódjában is. Már a Szép Szóval kapcsolatos legelső fontosabb közleménynek, Ignotus Pál és József Attila szerkesztői nyilatkozatának megjelentetését is ez a szán­dék vezette. A nyilatkozatokat a Brassói Lapokból vették át. Ignotus Pál a Brassói Lapoknak adott interjújában lapalapítási tervsinök indítékai közt elsőnek az Oj Szel­lemi Fronttal szembeni tömörülés szükségességét említi: „A Szép Szói tulajdonképpen talán nem is mi indítottuk meg, hanem akarata és szándéka ellenére az a jelhívás, amelyet esztendőkkel ezelőtt Zilahy Lajos, a Magyarság akkori főszerkesztője a magyar írókhoz intézett... Követendő példaképpen a fasizmust és hitlerizmust említette meg, mely — szerinte — megvalósította a legkiválóbb intellektuelek szellemi egységfrontját-.. Az így előállott helyzet tette szükségessé tömörülésünket, és érlelte meg bennünk a Szép Szó megindításának tervét.“76 Egy évvel később a Szép Szóban megjelenít programcikkben Ignotus már nem a népi írókkal való szembeállást, hanem a konzervatívvá vált Nyugat 20 év előtti irodalompoli­tika)! gyakorlatának korszerű folytatását hangsúlyozta. Ez az új prograímvallás azonban már a Márciusi Front megalakulása s az Ignotusék által megtámadott népi íróik védel­mére kelt Sárközinek és Révainak a Gondolat ban megjelent cikkei után íródott. Ignotusnak a Brassói Lapokban 1936. július 3-án megjelent szerkesztőt nyilatkozatá­ból a Magyar Napban elhagyják azokat a mondatokat, amelyekben az Oj Sze-llemi Fron­tot a hitleri fasizmussal azonosítja. Ezzel csökkentik a inépi írók élét, s a hangsúly a program pozitívumaira, a fasizmus barbárságával szembeállított új humanizmusra toló­dik át. A Szép Szó különböző világnézetű munkatársainak összekötő, egységesítő prog­ramja: „Valamennyien ellenségei vagyunk az álreformoknak és az antireformoknak. 76 Molnár Tibor: Bicskával a humanizmusért. A haladó szellemű magyar írók a „Szép Szó körül tömörülnek. Brassói Lapok 1936. júl. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents