Irodalmi Szemle, 1969
1969/8 - HAGYOMÁNY - Varga Rózsa: A csehszlovákiai Magyar Nap című napilap és a magyarországi szellemi élet antifasiszta egységfront törekvései
tumokhoz való ragaszkodás, a kritika tárgyává tett nyilatkozatoknak majdnem filológiai precizitású elemzése és az ezekre épített cáfolás jellemezte, a Magyar Nap-beli eszme- futtatása a „népiesség“, „új népiesség“ és korszerűség — forradalimiság összefüggéseiről kissé szofisztikus. József Attila viszonya a Márciusi Fronthoz és egyes íróihoz pozitívabb volt, mint amit ez az írása tükröz. Egy kéziratban maradt feljegyzése igazolja az induló Márciusi Front iránti érdeklődését, de ugyanakkor kifejezi jogos aggodalmait is: „Erre a múzeumi gyűlésre én nem mentem el. Nem mentem el, bár talán szívesen meghallgattam volna Féja Gézának, ennek a lobogó tüzű igehirdetőnek (új köre ennek mutatja), magyarán szólva fanatikus propagandistának fölhevült szavait, és nem tartottam Kovács Imrétől sem. Fő szónoknak azonban Zilahy Lajos ígérkezett — s vajon érdemesnek gondolhattam-e, hogy az Oj Szellemi Front Führerének valótlan eszméihez csínt és tüzet adjak a lelkemben személyes jelenlétemmel?"40 Amint azonban ismertté vált a Márciusi Front programja, József Attila azonnal siet rokonszenvét és támogatását kinyilvánítani. A Szép Szó 1937 áprilisi számának szerkesztői üzenetei közt jelent meg a Márciusi Fronthoz intézett nyilatkozata: „Az Egyetemi Kör Március 15-i gyűlésén elfogadott 12 pont a mi véleményünk szerint is alkalmas arra, hogy a magyar ifjúságot a haladás szolgálatába állítsa. Azok a bátor fiatalemberek, akik e mozgalomban részt vesznek, meleg rokonszenvet és támogatást érdemel- nek.“*'A kormánynak 1937 tavaszán a Válasz írói ellen indított hajszájával szembeni tiltakozásul az illegális kommunista párt általános megmozdulást kezdeményezett. Vértes György állítása szerint ennek szervezésében József Attila is részt vett, s a tervezett egyetemleges tiltakozásra való felhívást a Szép Szóban ő fogalmazta és jelentette meg.'12 A Szép Szó 1937 júniusi Mi a magyar most? című különszámának bevezetőjeként jelent meg József Attila Hazám című verse. Csak a korabeli politikai és irodalmi élet közelebbről való ismerete alapján döbbenünk arra, hogy a költemény hét szonettből álló, a magyar nemzeti sorsot összegező tablójának általános érvénnyel megfogalmazott gondolatai mögött mennyire ott izzik a 30-as évek közepének konkrét köznapi valósága. A vers szövegváltozataiban a költő két helyen is beleszőtte a csendőrök által meghurcolt Veres Péter nevét a költemény soraiba. A 3. szonett második versszakának egyik változata így szól: „De férfit, mint Veres Pétert ki gondra bátor és okos és nem szorongva fal be ételt a közigazgatás botoz“ S a befejező rész utolsó két versszakának variánsa: „Szólj a csendőrre, Veres Pétert s mást se verjen, adj meleg ételt a gyereknek, hisz nem mernek így játszani sem, az embernek adj emberséget: énnekem add meg boldogabb énekeml"a Élénken reagált tehát minden olyan jelenségre József Attila, amelytől az ország sorsának megváltoztatását remélni lehetett, s közvetlen munkatársi környezete ellenére 40 Megj.: JAÖM III. Bp. 1958. 274. « Szép Szó 1937. IV. köt. 3. fűz. 296. 42 Vértes György: József Attila és az illegális kommunista párt. Bp. 1964, 132.: „Balmazújváros“. Az üldözésről, mely több írótársunkat az utóbbi napokban érte, megdöbbenéssel szereztünk tudomást. A lapzárta miatt e számunkban már nem foglalkozhatunk bővebben ezekkel az esetekkel. Véleményünk szerint a magyar irodalom összes szerveinek egyetemlegesen kellene megmoz- dulniok az ilyen jelenségek kiküszöbölése és az írói szabadság biztosítása végett.“ Szép Szó 1937. IV. köt. 3. fűz. 296. 1. « JAOM. II. Bp. 1955. 447—448.
