Irodalmi Szemle, 1969
1969/8 - HAGYOMÁNY - Varga Rózsa: A csehszlovákiai Magyar Nap című napilap és a magyarországi szellemi élet antifasiszta egységfront törekvései
nak is ráeszmélni arra, hogy nem egymás ellen kell hadakozni, hanem közösen a ma nevető harmadik ellen?“33 Vass László a Magyar Napban sorra leközli a népi írók mozgalmával szolidaritást vállaló s a polémiákban védelmükre kelő írásokat,34 s ha lehet, még az addigiaknál is nagyobb mértékben propagálja a népi írók alkotásait. Az irodalmi rovat napról napra szociográfiai művekből vett részletekkel vagy az ezeket nagy lelkesedéssel dicsérő kritikákkal van tele. Valószínűleg ennek a kritikátlan „népies“ kultusznak ellensúlyozására jelent meg a lapban József Attila Van-e szociológiai indokoltsága az új népies iránynak? című cikke.35 Erre utal már a cím provokatív megfogalmazása és a cikk eddig kiderítetlen szerzőjű néhány soros bevezetője is, mely érezhetően kompromittáló szándékkal utal a fasiszta „völkisch“ és a magyar népies irányzat rokonságára: „A mai magyar irodalom új népies irányáról még kevés konkretizáló szó esett. Amíg a német „völkisch"-mozgalmat magyarul s többféle ideológiai szempontból ismertették, addig a magyar szellemi mozgalomnak hasonló tendenciájáról rövid és sok esetben misztifikáló tanulmány jelent meg csupán.“3e A cikk különös figyelmet érdemel, nemcsak azért, mert József Attilának a népfront- politikához és a népies mozgalomhoz való viszonyát dokumentálja, hanem mert egyúttal a Szép Szó szerkesztőségi programcikkének is tekinthető, s mint ilyen, az első megfogalmazása a polgári liberális írók népfrontpolitlkájával kapcsolatos állásfoglalásának. Kiderítetlen még az út, hogy József Attila e kézirata hogyan került a Magyar Naphoz, de itt jelent meg első ízben, majd a Szép Szó is átvette, és 1937 júniusi számában közölte a cikket. Mivel a cikkben a hangsúly nem a magyarországi népfrontpolitika célkitűzéseinek tisztázására, hanem a népies mozgalom értékelésére esik, s ebben túlsúllyal nem a Márciusi Front programja, hanem a csúfos emlékű Oj Szellemi Front kerül a latba, József Attila ezen Írása egészében, a végén feltételesen felajánlott együttműködés ellenére közelebb áll a polgári liberális írók — Ignotus, Zsolt Béla — a népi írók mozgalmát kíméletlenül elutasító szelleméhez, mint a kommunisták ez időbeli — Bálint György, Révai József — az együttműködés lehetőségeit kereső, pozitív irányú közeledéséhez. A cikkben kifejeződő kettősség tette lehetővé, hogy már nem sokkal megjelenése után is egymásnak teljesen ellentmondó törekvések támogatására használták fel. Vass László a Szép Szó csehszlovákiai útja alkalmából írt üdvözlésében a lap munkatársainak a Márciusi Fronttal való együttműködési készségének bizonyítására idézi.37 A Szép Szóban pedig az erről az útról készült beszámolóban úgy írnak a cikkről, mint amit az új népies mozgalmak időszerűtlenségének és reakciósságának bizonyítására olvasták fel kőrútjukon.38 A cikk problémafelvetései általánosságban indokoltak és jogosak voltak. A mozgalom irodalom- és társadalomtörténeti jellemzése a „népi“, „népiesség“ fogalmak terminológiai vizsgálata alapján beleillett József Attilának és a Szép Szónak abba az általános programjába, mely a fogalmak tisztázásából kiindulva akart világosságot és egyértelműséget teremteni az összekuszálódott magyar szellemi életben. Amíg azonban József Attilának az Oj Szellemi Frontról írt bírálatait39 a szellemes fordulatok mellett a konkré33 (Révai József) V.: Jelszavak és tények. — Az Erdélyi-eset. Gondolat 1937. 315 — 316. 34 (Vass László) (-ss): Magyarul írni = veszedelmesen élni. MNap 1937. máj 13: Viták a Márciusi Front körül. MNap 1937. jún. 15; Az „uszi hörcsög“. Egy magyar író különös bűnpere. MNap 1937. ápr. 27; Vass László: Vérvád és irodalom. MNap 1937. aug. 21. 35 József Attila: Van-e szociológiai indokoltsága az új népies iránynak? MNap 1937. júl. 25. 56 Uo. 37 „... a francia népfront mintájára a „Szép Szó" hajlandónak mutatkozik a Márciusi Front íróival (Féja Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre stb.) sok gyakorlati pontban megegyező közös követelésekért a jövőben együttesen fellépni, melynek megvalósulását a csehszlovákiai magyar közvélemény csak örömmel tudná köszönteni!“ — Vass László: Köszöntjük a Szép Szót Szlovenszkón! MNap 1937. okt. 15. 36 A Prágai Petőfi Körben tartott előadáson „Vozári Dezső József Attilának az új népies irodalmi mozgalmak időszerűtlenségéről és reakciós „völkisch“ felhangjairól szóló rövid fejtegetését olvasta fel...“ — A Szép Szó csehszlovákiai útja. Szép Szó 1937. nov. 375 — 379. 39 József Attila: Reformtoborzó. Esti Kurir 1935. máj. 5.: „Oj Szellemi Front“. Szocializmus 1935. máj. 198-204.
