Irodalmi Szemle, 1969

1969/7 - DISPUTA - Teleki Tibor: Az Új Ifjúság nyelvi hibái

Ezt több szempontból is célszerű hangsúlyoznunk, mert a hibák forrását legtöbbször ebben találhatjuk meg. Nem a szerzőket és szerkesztőket hibáztatjuk, hanem a fogalmazásnak és a gondolkodásnak azt a pongyolaságát, amelyhez az eltelt néhány esztendő alatt hozzászoktunk, azt a gyakorlatot, amely az Író tevékenységét rutin munkává ala- csonyította, azt a rutint, amely a szót már nemcsak a maga megszokott és hagyományozott jelentésében szerepelteti, 'hanem teljesen tetszőlegesen is.

Röviden: vigyázzunk, nehogy újra kelljen tanulni nyelvünket; szerzőknek, szerkesztőknek, nekünk, mindnyájunkak. Hozzászoktunk a kényelmes és pongyola gondolkodáshoz, fogalmazáshoz. Ebből a helyzetből kell kijutnunk, közös erővel. Olyan küzdelmet kell megvívnunk, amire önmagában egyetlen lap szerkesztősége sem képes, s ebből az anyanyelv egységének kell győztesen kikerülnie.

Szabó Gyula: Akt I olajtempera, 1964j