Irodalmi Szemle, 1969

1969/7 - DISPUTA - Teleki Tibor: Az Új Ifjúság nyelvi hibái

4. Ha előveszünk több magyar nyelvtankönyvet, és alaposabban megvizsgáljuk őket, nem találunk közöttük egyet sem, amelyik nem foglalkoznék a névelővel. Ha ugyanezt összefoglaló szlovák nyelvtanokkal végezzük el, aligha lesz közöttük olyan, amelyikben a névelőt tárgyalnák. A szlovákhoz hasonló eredményre jutunk a többi szláv nyelv vizsgálatában is, kivéve a bolgárt és a macedónt. Az ismertebb nyelvek közül névelősek a görög, a német, a francia, a nem indoeurópai nyelvek közül a török és a magyar. Helytelen lenne a névelő meglétében valamiféle magasabb nyelvi fejlettség, nagyobb nyelvi tökéletesség jelét látni; csupán arra utalhatunk, hogy nyelvünkben alkalmas eszköz a határozottság és határozatlanság kifejezésére. Persze csak akkor, hogyha helyesen használjuk őket. Általános szabályt nem mondhatunk arra, hogy mikor helyes használni, mikor nem; de nem maradhat el a határozott névelő, ha ismert eseményre, fogalomra utal: „Búcsúvacsora után..." „Utolsó nap aztán...“ (8/3), helyesen: A búcsúvacsora után ..Az utolsó nap ... Fölöslegesnek látszik viszont olyankor, hogyha birtokos sze- mélyragos főnévre utal: „...kevés községnek jutott az eszébe...“ (22/2). Az az itt már azért is furcsa, mert a képletes kifejezéseket, szólásokat konkréttá teszi, nem engedi érvényesülni az átvitt jelentést, pl.: észbe kap — az észbe kap, tejben-vajban fürdik — a tejben, a vajban fürdik stb.

A mindennapi életben is, de sajnos a lapban is többször tapasztaltam, 'hogy a középiskola szóhoz külviszonyt kifejező határozóragot illesztenek: „középiskolán, középiskoláján“ (22/3), értsd: középiskolában stb. A kelleténél gyakrabban használják — más ragok vagy egyéb kifejezőeszközök rovására — a -nál, -nél toldalékot. Pl. „A tejtermelésnél már mutatkoznak...“ (8/3); „...az első díj odaítélésénél...“ (10/2); „...én a fenti két idézet összehasonlításánál..." (15/4); feltehetőleg: tejtermelésben, odaítélésekor, összehasonlítása után. Nem ügyelnek eléggé arra, hogy a többszörös birtokos szerkezetben a birtokos birtok (a középső) megkapja a -nak, -nek ragot: „...Karéi Gott dalai szövegírója...“ (15/6), helyesen: dalainak. Olykor szlovák hatást sejthetünk: „Fokozódik a szakszervezetek nyomása a béremelésről...“ (16/4); helyesen: béremelésre.

A számbeli egyeztetésnek vannak olyan bonyolult esetei, amelyekben bizony nem könnyű a döntés. Az egyeztetésnek egy kaotikus példáját figyelhetjük meg a következő mondatban: „egész sor olyan üzem van, amelyeknek a jelenlegi feltételek között is érdemes volna fokoznia a termelést, mert a jelenlegi érvényes árak elég magas jövedelmet biztosítanak nekik“ (16/4). A kiemelt szavak mindegyike ugyanarra a dologra vonatkozik, de hol egyes, hol többes számot használnak. A hiba forrását itt abban kereshetjük, hogy a mellékmondat vonatkozó névmását nem tudatosan egyeztették a mondattani előzménnyel (üzem van). Nem tudták eldönteni, hogy a grammatikai vagy az értelmi egyeztetés lenne-e helyesebb. Szerintünk sem az egyik, sem a másik nem kifogásolható, de a kettő keveréke együtt rossz. Grammatikai egyeztetés esetén így kellett volna írni: üzem van, amelynek... fokoznia ... neki; értelmi egyeztetés esetén: üzem van, amelyeknek ... fokozniuk ... nekik.

A vonatkozó névmás helytelen használatának egy másik tipikus esete: „... magas képesítésű szakmunkásokkal végeztetjük a munkát olyan gépek mellett, amelyeket más országokban a múzeumokban mutogatnak a diákoknak.“ (16/4). Már első tekintetre is látható, hogy a főmondati utalószó (olyan) és a mellékmondati kötőszó (amelyeket) nincsenek korrelációban. Ez még nem lenne különösebb probléma, hisz a magyarban a korrelatív utalás-kapcsolás mellett (pl. azt — amit, annak — akinek, ott — ahol) helyes lehet az inkorreláció is (ott — ahonnan, ott — ahova). A baj ott kezdődik, hogy a kérdéses gépeken vagy nálunk dolgoznak, vagy külföldön mutogatják őket a múzeumokban, vagyis az amelyeket névmás azonosít is egyben. További problémája a mondatnak, hogy a munkások a gépek mellett dolgoztak vagy a gépeken; ugyanis a magasan képesített szakmunkások valóban dolgozhatnak elavult gépek mellett a legmodernebb félautomatákon vagy célgépeken.

Vagy nézzük a szórendet: „...a népművelési tevékenység központi (?) irányítóivá és szervezőivé váljanak a nemzeti bizottságok...“ (8/4). Mi végezné ez esetben a köz- igazgatást? Elképzelhető, hogy a nemzeti bizottságok tevékenységében a művelődés és a kultúra nagyobb szerepet kap, de akkor ezt kell írni. Vigyázni kell arra, hogy a kirekesztő szórendű mondatokban mi kerül az állítmány elé, mert azon lesz a hangsúly, és más lehetőséget kirekesztőnk vele, mint pl. itt is a közigazgatási, községfejlesz