Irodalmi Szemle, 1969

1969/7 - Fogarassy László: Aiz augusztusi dráma (1919)

ceau-tól, melyben a békekonferencia elnöke közölte, hogy az ú] magyar kormánnyal szemben várakozó álláspontra helyezkednek, a román hadsereget pedig csak arra utasítja, hogy az előnyomulást ott szüntesse be, ahol éppen tartózkodik. (Pichon francia hadügyminiszter tényleg küldött ilyen tartalmú táviratot Bukarestbe.) Románéin erre azonnal utasította Giugni hadnagyot, hogy e távirat tartalmát közölje Constantinidi tábornokkal. Giugni hadnagy csak augusztus 3-án reggel jutott el Constantiu dandárparancsnokhoz. Constantiu ezredes azt mondotta, hogy nem kapott ellenparancsot, tehát tovább folytatja útját csapataival Budapestre. Giugni hadnagy mindenáron ragaszkodott ahhoz, hogy Constantinidi tábornokkal beszélhessen. Erre kapott kísérőül egy román tisztet, Constantinidi tábornokot ennek dacára csak hosszas keresés után találták meg. Amikor Giugni hadnagy autója Constantinidi tábornok tartózkodási helyére ért, a tábornok ottlétét még akkor is mindenáron le akarták előtte tagadni. Ezért a Clémanceau- távirat átadása elég kellemetlen jelenet volt. Úgy látszott, hogy a románok késleltetni akarják az előnyomulás beszüntetését elrendelő antantparancs tudomásulvételét.55 Augusztus 3-án reggel a 2. román vadászhadosztály már elérte Budapest külvárosait, Holbán tábornok román hadtestparancsnok pedig csapatait hátrahagyva, személyautón megérkezett Budapestre. Fölkereste Haubrichot, s közölte vele, hogy csapatai részére a vendégjog alapján szállást kér a külvárosokban levő kaszárnyákban, de a magyar fővárost megszállni nincsen szándékukban.

Haubrich este 21,15 órakor parancsban elrendelte mindennemű csapatszervezés, valamint toborzás megszüntetését.16 A rendfokozatokat és kitüntetéseket augusztus 6-án visszaállították.

Ugyancsak augusztus 3-án indult el a Peidl-kormány hadikövete, dr. Nagyiványi Zoltán fegyverszüneti ajánlattal a román főhadiszállásra. Diplomáciai meghatalmazását dr. Ágoston Péter mint külügyminiszter, a hadsereg-főparancsnokság részéről pedig Stromfeld Aurél ezredes írta alá, aki katonai szakértő gyanánt Schiller Antal századost, a főhadiszállás hadműveleti osztályának vezetőjét osztotta be melléje. Schiller százados sapkáján az eddigi előírás szerint viselt vörös gombot nemzetiszínű szalaggal cserélte ki. A sofőr kitűzte az autó hűtőjére a hadikövetek fehér zászlóját. Nagyiványi magával vitte tudósítóként Feleki Gézát, a Világ napilap szerkesztőjét. Az autó elindult Monor irányába, és az Üllői úton a frontról érkező vörös katonaság jött vele szembe (az 1. vörös ezreddel, amellyel egyidejűleg a Kerepesi úton a 6. hadosztály is elért Budapestre!); ennek körében a fehér zászló félreértést okozott, mert a katonák azt hitték, hogy ellenforradalmárok ülnek az autóban. Csak nehezen lehetett őket meggyőzni arról, hogy nem ellenforradalmárok, hanem hadikövetek mennek a románok elébe fegyverszüneti tárgyalások felvétele végett. Alig hagyta el az autó Kispestet, közvetlenül Pest- szentlőrinc elején már román lovasjárőrrel találkozott, amely a parlamenterek zászlójával mutatkozó autót egyszerűen továbbengedte. Néhány száz lépéssel tovább már nagyobb lovasoszlop közeledett, amelynek élén Rusescu tábornok dandárparancsnok lovagolt. Nagyiványi az autóval megállóit, és francia nyelven „a magyar kormány nevében“ szólította meg a román dandárparancsnokot. Rusescu tábornok azon kérdésére, hogy milyen kormány nevében jelentkezik, közölte, hogy Scheidemann-jellegű szociáldemokrata kormányt képvisel. Rusescu tábornok erre leszállott a lováról, intézkedett, hogy csapatai az előnyomulást egyelőre szüntessék be, a magyar hadikövet pedig bemutatta neki Clémenceau ismeretes táviratát, amely elrendelte a román előnyomulás megállítását. Ezután Rusescu tábornok a magyar fegyverszüneti bizottsággal bement tárgyalni egy közeli vendéglőbe. Itt megegyeztek abban, hogy a román lovashadosztály nem vonul be Budapestre, a magyar kormány viszont kiküld Pestszentlőrincre egy vezérkari tisztet, s Rusescu tábornok azzal és saját segédtisztjével bemegy Budapestre tárgyalni. Feleki Géza a közeli Hofherr és Schrantz gyárba sietett, hogy onnan telefonon informálja a miniszterelnököt.

Mivel a magyar hadikövetség folytatni akarta útját a román főhadiszállásra, Rusescu tábornok beosztotta hozzá Anghelescu román huszárhadnagyot, hogy elkísérje Máris Kik hozták be a románokat Budapestre, vagy hogyan ütötték agyon Friedrich—Csilléry —Pekár úrék a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot. Egy izgalmas nemzetgyűlési nap eseményei. Budapest 1922. 33 — 34. o.

16 HIL TI 50/490.