Irodalmi Szemle, 1969
1969/1 - López, César: Végtagok és csonkok
A szertartás folytatódott, de tulajdonképpen egyetlen holttest sem volt tisztességesen eltemetve, szomorú zűrzavar és lárma uralkodott. Egy dörrenés, Egy dörrenés. Egy dörrenés. Egy dörrenés. Inkább fojtott, mint távoli. Egy dörrenés. Egy meglehetősen tompa, távoli dörrenés. Egy meglehetősen tompa, távoli dörrenés. Már nem okozott meglepetést. A partra vetődő lábak számát sem lehetett már pontosan megállapítani. Csak minden bizonyosságot nélkülöző feltételezés volt, hogy bal lábak voltak. Utána jött a többi tagok és csonkok özöne. Egész a látóhatárig ellepték a vizet. Némi, meglehetősen bizonytalan elképedés és sajnálkozás után, s miután teljes határozottsággal elítélték a látottakat, az emberek beszélgetni kezdtek. A tagok és csonkok pedig egyre csak jöttek. A deréknál a vitatkozók észrevehetően két pártra szakadtak. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy ne lettek volna más, merőben szakadár és ellenszegülő vélemények is, amelyek nemcsak a két többségi csoporttal álltak szemben, hanem a keletkező és felbomló kisebb-nagyobb csoportokkal is. A vélemények mindegyikében nyilvánvaló volt a vitatkozók egyénisége. A két többségi csoport erőszakosan és nagy vehemenciával bizonyította saját igazát a felmerülő, ellentmondásokkal teli kérdésben. Azaz egyik csoport a tagok és csonkok létezését, a másik pedig a testek létezését bizonygatta. Mindegyik makacsul és kitartóan védelmezte saját szempontját, a csonkok vagy a testek elsődlegességét érintően, majd áttértek a testek és a csonkok realitására, mint az előbbiek következményére. Amint ez világosan látható, egyik csoport sem tagadta a testek vagy a csonkok létezését, csak alárendelte egyiket a másiknak, vagy a másikat az egyiknek, aszerint, hogy melyik milyen véleményen volt. Keletkeztek más csoportok is; egyre kisebbek, de egyre hangosabbak, amelyek elismerték a testek elsődlegességét, de tagadták a csonkok realitását, amelyek elismerték a csonkok elsődlegességét, de tagadták a testek realitását, amelyek tagadták a testek elsődleges létezését, de védelmezték a csonkok realitását, amelyek mind a testek elsődlegességét, mind a csonkok realitását tagadták, amelyek tagadták a testek és csonkok elsődlegességét és realitását és kizárólagos jelenségről beszéltek, amelyek minden előbbi nézetet tagadtak, mert az eltávolodott az igazhitűségtől, amelyek minden előbbi nézetet tagadtak, mert az ragaszkodott a legsötétebb ortodoxiához, amelyek nem értettek egyet az eddigi módszerekkel, amelyek állították, hogy senki sem, még ők sem értenek az egészből semmit. Minden igyekezet arra irányult, hogy bármilyen áron megvédjék nézeteiket azokkal szemben, akik nem értettek egyet velük. A legpáratlanabb és legádázabb harc a két kezdő csoport között dúlt, amelyek a lehető legvadabb eszközökkel, a lehető legsértőbb jelzőkkel hadakoztak, de kerülték a tettlegességet. A kisebb csoportokat azzal vádolták, hogy egyik vagy másik nagy csoport titkos klikkjéhez tartoznak. Egyedül a végtagok és csonkok érkezésének ritmusa volt változatlan. A végtagok és csonkok korszakát élték. A vita folytatódott. Egy meglehetősen tompa, távoli dörrenés. Minden többségi, közepes, kisebb csoport és valahány egyéni vitatkozó kitartott amellett, hogy az ő érvelése a legkorrektebb. A vita folytatódott. A mindent ellepő végtagok és csonkok között folytatódott az érvelés. Egy dörrenés. Egy dörrenés. Egy dörrenés. Egy dörrenés. Inkább fojtott, mint távoli Egy dörrenés.
