Irodalmi Szemle, 1969

1969/6 - HAGYOMÁNY - Gál István: Wirginia Woolf angol Madách kiadás

még megoldásra vár, hiszen Virginia Woolf összes Írásai, különösen levelei és naplói, még nem jelentek meg mind. De vannak adataim, amelyek megérdemelnék az utánjárást. Ezek közül a legfontosabb, hogy az írónő édesapja, Sir Leslie Stephen (1832— 1904), Thackeray veje, a XVIII. század, vagyis a felvilágosodás korának legnagyobb eszmetörténésze, számos idevonatkozó, máig felül nem múlt, alapvető mű szerzője fiatal korában, 1866-ban Magyarországon is megfordult. Akkor már nagyhírű barátjával, Lord Bryce-szal bejárta a Tátrát és a Székelyföldet, de előbb a budai svábhegyi nyaralójában tiszteletüket tették a német nyelvű történetfilozófiai művei révén európai hírű Eötvös Józsefnél2). Az ember tragédiája az akkori évek legnagyobb irodalmi szenzációja volt, volt már német fordítása is, és nincs kizárva, hogy Eötvös a két fiatal angol történetfilozófussal beszélgetett Madáchról és művéről. Lehet, hogy Leslie Stephen könyvtárában ebből az időből meg is volt Az ember tragédiája, és lánya, Virginia Woolf, kislány vagy diáklány korában el is olvashatta. Amikor pedig hozzájutott az ismeretlenség homályába eltűnt angol fordító kéziratához, ez a fiatalkori emlék sarkallhatta a kiadásra.

Amikor Németh Lászlónak elmondtam, hogy az általa annyira becsült és magyarul általa először ismertetett angol írónő kiadta Az ember tragédiáját, rögtön felvillant a szeme, és boldog derűvel tapintott rá Virginia Woolf fő művének és Madách remekének hasonló szerkezetére. Woolf Orlandójában az Erzsébet-kortól az 1920-as évekig vándorol a nagy angol korokon át a regény hőse, még nemét is változtatva3), akárcsak Az ember tragédiájában Adám és Éva vonul végig az emberiség történelmén.

Németh László éles szemű megfigyelését még tovább is szövöm, és fel merem vetni a kérdést: melyik volt előbb a kettő közül, nem lehetséges-e, hogy Virginia Woolf előbb, régebbről ismerte Az ember tragédiáját, az általam fent leírt összeköttetés révén, s az Orlando ennek a hatására készült, persze irónikusabb hangnemben és játékosabb szerkezettel. Woolfék kiadójának teljes iratanyaga zárt letétként az egyik nagy angol kiadó- vállalat tulajdonába került az összes jogokkal; ők pedig még nem dolgozták fel. Leonard Woolf visszavonulva a közélettől, Anglia partjainál egy óceáni szigetet vásárolt magának, s ott tölti öreg napjait. Előbb-utóbb magyar kutató az iratokba is betekintést nyer majd, sőt talán a nagy írónő agg férjével is érintkezésbe léphet.

2) Fisher, H. A. L.: James Bryce. London 1927. 126.

■’>) Gál István: Virginia Woolf és részletek az Orlandóból. Erdélyi Helikon 1941.