Irodalmi Szemle, 1969

1969/6 - HAGYOMÁNY - Gál István: Wirginia Woolf angol Madách kiadás

A kiadók jegyzetekkel vezették be a fordítást. Az 5. oldalon egy jegyzet ezt mondja: „Az ember tragédiája fordítását C. P. Sanger készítette több évvel halála előtt. Madách műve Magyarország és Közép-Európa klasszikusa, és a magyar Nemzett Színház az utóbbi 30 évben 500-szor mutatta be.“ A 7. oldalon pedig a következőképpen prezentálják Madáchot: „Madách Imre Alsósztregován született 1823. jan. 21-én. 1845-ben elvette Práter Erzsébetet, és több gyermeke született. 1852 nyarán hirtelen elfogták egy politikai menekült rejtegetése miatt, és először Pozsonyban, majd Pesten börtö- nözték be. 1853. augusztus 20-án szabadult, s amikor hazasietett, rájött, hogy felesége otthagyta. Először úgy látszott, hogy ez a csapás lesújtotta, s ez magyarázza bizonyos fokig pesszimizmusát. Az ember tragédiájába 1859. február 17-én fogott bele, és 1860. március 26-án fejezte be. Jó barátjának, Szontágh Pálnak tanácsára a kéziratot Aranynak, a költőnek küldte el, aki 1861. szeptember 12-én a szerzőhöz intézett levélben fejezte ki véleményét: műve úgy koncepcióban, mint kompozícióban igen jeles mű... irodalmunk legjelesebb termékei között foglal helyet... A Kisfaludy Társaság Madáchot tagjául választotta, és munkáját kiadta. Sikere nagy volt, de Madách nem élt sokáig, hogy élvezze hírnevét, és 1864. október 5-én, korán, 41 éves korában meghalt. Van egy lelkes, de laza német fordítás Sponer A.-tól és egy francia prózai fordítás C. de B. Casanovától. A jelen fordítás sorról sorra készült, híven, de ugyanakkor emlékeztetve az olvasót arra, hogy az eredeti versben van írva.“

Virginia Woolf (1882—1941) a modern angol irodalom legnagyobb nő írója, regényíró, kritikus és könyvkiadó. A modern angol szellemi élet egyik legjelentékenyebb áramlatának, a Bloomsbury Group nevű csoportosulásnak egyik szervezője. Ennek a szellemi mozgalomnak éppoly jelentősége volt Angliában a viktoriánus korszak fölszámolásában, mint Magyarországon a Nyugatnak a ferencjózsefi korral való leszámolásban. Az írónő férje Leonard Woolf, az angol munkásmozgalom történetfilozófusa, a radikális mozgalmak úttörője, Szovjetoroszország elismerésének már 1917-ben egyik első követelője. Baráti körük a modern Anglia legjelentősebb íróit, tudósait és újságíróit felölelte, hozzájuk tartozott többek között: Clivé Bell, H. N. Brailsford, Rupert Brooke, Maurice Bowra, David Cecil, Roger Fry, Aldous Huxley, Maynard Keynes, Gilbert Murray, Bertrand Russel, Wickham Steed és Lytton Strachey. Ez a névsor is mutatja, milyen befolyásos házaspár volt a nagy írónő és férje. Fontos ezt azért tudni, mert amikor saját kis nyomdájukat megalapították, kiadványaikat nem a nagyközönségnek szánták, hanem az angol szellemi elit kezébe adták. Az első világháború derekán, hogy ideg- feszültségüket csillapítsák, Woolfék elhatározták, hogy kitanulják a nyomdászmesterséget és beszereltek maguknak egy kézi nyomdát. 1917. március 23-án Londonban sétálgatva a sajtónegyedből Holnbornba mentek, és útközben elméláztak az Excelsior Printing Supply Co. előtt. Elhatározták, hogy az ott látott kis nyomdagépet teljes fölszerelésével megvásárolják, és kitanulják a kezelését. Nem egészen 20 fontért meg is vették a masinát. Olyan kis gép volt, hogy a konyhaasztalukon elfért. Amikor megérdeklődték, beállhatnak-e inasnak egy nyomdába, kiderült, hogy meghaladták a korhatárt, és a szakszervezet nem járul hozzá tervükhöz. Vettek tehát egy 16 oldalas füzetet, amely a szedéstől a kész nyomdatermék utolsó fázisáig mindent elmagyarázott nekik. Örömükben ebédlőasztalukon tartották a nyomdagépet. A szedést, a festékezést, a nyomást, a kötést, mind maguk végezték. Első nyomdatermékük egy 32 oldalas füzet volt, 150 példányban, két saját történetük. Barátaik vagy az éppen névhez jutó angol író kisebb műveit adták ki, de a világirodalom klasszikusaiból is válogattak. A 150—1700 példányt nem haladták meg kiadványaik. Az angolok közül Eliotot, Forstert, Mansfiel- det, M. Murrayt, Shaw-t, Trevelyant és a Webbeket adták ki, közbe-közbe pedig Bunint, Dosztojevszkijt, Freudot és Gorkijt.1) Madách tehát ezek közé a nevek közé került be. Érdekes, hogy már az első években kaptak finom papírt Csehszlovákiából; Masaryk a Világirodalomban megemlíti, hogy mái 1916-ban az élő legjobb írók között ismerte meg Londonban Virginia Woolfot. (Magyarul tudtommal 1930 körül írtak róla először.)

Hogy juthatott Woolfék kezébe Az ember tragédiája? Kevéssé valószínű, hogy a fordító küldte be nekik a kéziratot, hiszen szerzőiket ők maguk válogatták ki. A rejtély

l) Woolf Leonard: Beginning again. An autobiography of the years 1911 to 1918, London 1964. 171-173, 231-255.