Irodalmi Szemle, 1969

1969/5 - DISPUTA - Mayer Judit: A Szabad Földműves nyelvéről

Meglepő, hogy a Szabad Földműves — bár közel húszéves múltra tekint vissza — mennyire pontatlan, következetlen még az általánosan ismert mezőgazdasági szak- kifejezések használatában is. Miért írja például így: növényi védőszerek, állategészségügyi szolgáltatás, földalap javítása, alapeszközök, társtulajdon stb., amikor a helyes kifejezés: növényvédőszer, állategészségügyi szolgálat, talajjavítás, állóeszközök, csoporttulajdon? Miért használ ilyen helytelen kifejezéseket: inszeminálással történt megtermékenyítés (mesterséges megtermékenyítés, inszeminálás), jajbikák tenyésztése (te- nyészbika-nevelés), produktív állat (haszonállat), vadon élő állatok élve elfogása (élő- vad-befogás], savanyú aludttejek (savanyútej-készítmények), borsav (borkősav), magasvezetésű szőlőtelepítés (magas művelésű, huzalos rendszerű szőlőtelepítés), csíralevél (sziklevél), vízoldatok (vizes oldatok), szerek összeállítása (szerek összetétele), festőpisztoly (szórópisztoly), felső email (fedőzománc), köszörűpaszta (csiszolópaszta), Prietedsvitek [lófajtaJ (Przedswit), lipicai lovak Nonius törzse (ilyen nincs — más a lipicai és más a Nonius) stb.

De nézzünk meg most közelebbről néhány mezőgazdasági szakcikket. Az 1968. dec. 7-i számban (4. oldal) megjelent, A talaj fizikai tulajdonságai című írással inkább nem is foglalkozom, mert szakmai szempontból teljesen téves, és a nyelvi kritika eszközeivel — bővebb szakmai magyarázat nélkül — nem is lehet megközelíteni. Az ilyenfajta „ismeretterjesztés“ határozottan káros.

Ugyanebben a számban az 5. oldalon találunk egy másik szakcikket, sajnos, ennek a stílusa semmivel sem vigasztalóbb. Bizonyságul álljon itt belőle egy mondat: „Az idézett régi recept alapján felsorolt herefélékkel a talajból elvont elég nagy tápanyagmennyiséget a mélyebb talajokon nem kell teljes mértékben megadnunk, mert mélyreható, sok oldalágat hajtó, erős savkiválasztó képességű gyökérzetükkel feltárják a talaj rejtett tápanyagait és azokat hasznosítják.“ Ezt a „rejtvényt“ meg tudja fejteni, aki nagyon akarja, de talán mégsem az a cél, hogy fejtörőt adjunk fel az olvasóknak.

Végigolvastam az 1968. november havi melléklet cikkeit. Sajnos, egyiket sem dicsérhetem. Aránytalanul sok a zavaros fogalmazás, a magyartalan mondatszerkezet, a szakmai pontatlanság. Nincs módom részletekre kitérni, csak egy-két jellemző mondatot, kifejezést idézek:

„... a növény gyökérzete jól fejlődhetett, minek következtében palántázás alkalmával nem viselte meg a kiültetés.“

„A szőlő és gyümölcsfák tápanyag utánpótlási módszerei között egyre nagyobb jut a permetező trágyázásnak“ (sic!).

„A must cukorfoka 1 %-os növekedést eredményezett a karbamidos kezelés után.“ .. gyanakodtak a paradicsomnövény levélzetének különös elváltozására a mérges gázok behatásánál."

„Legfeljebb lassítani lehet a penészgombák romboló munkáját, mellyel a gyümölcs tartósítása meghosszabítható“ (sic!).

Végül vegyük elő például a Minitraktor háztáji kertészkedőknek című beszámolót. Ez a közlemény nem eredeti, nyilvánvalón fordítás. Az embernek az az érzése, hogy ezt a szöveget nem ellenőrizte senki. Mondatai nehézkesek, helyenként értelmetlenek, szakkifejezései pontatlanok, helytelenek. Maga a cím sem helyes. A háztáji kertész- kedők helyett jobb lenne háztáji kertészt vagy egyszerűen csak kertészkedőt mondani.

Néhány idézet:

„Az igazat megvallva ma már számos ilyen sokrétű hasznosítású nagy- és kisüzemi gépalkotás van forgalomban.“

„Már említettem, hogy a ... minitraktor és tartozékainak születését“ a mezőgazda- sági gyakorlat sürgette, mely kivitelezésénél fogva nagyon alkalmas többek közt a háztáji kertészkedők számára is."

„... négy sebességgel szerelték fel előre és hátra.“

„Gyümölcsösök . .. gomba- és rovarkártevőinek védelménél nagyon hasznos ... a PM 291-es...“ (eszerint a kártevőt védjük, nem a növényt!)

Tudni kellene azt is, hogy magyarul munkagépet mondunk, nem munkaeszközt (az ugyanis mást jelent), hogy a szlovák ,závesný“ kifejezés nem azt jelenti, hogy a munkagép kapcsolható, hanem azt, hogy vontatott, hogy a faj (druh) és a fajta („sorta“, „odroda“) két külön rendszertani fogalom, hogy a PoZ-25 jelű eke, mint