Irodalmi Szemle, 1969
1969/5 - DISPUTA - Mayer Judit: A Szabad Földműves nyelvéről
\ dat kapcsolódását. A helyes fogalmazás ez lett volna: Ű az, aki alulról hozza fel — illetve kellene, hogy felhozza — a problémákat, amelyek stb. A fölösleges szószaporitás példája lehetne az alábbi mondat is: „Mert demokratikus választás csak abban az esetben képzelhető el, ha demokratikus a jelölés, ami azt jelenti, hogy a választásra kerülő jelölőlista valóban a legszélesebb néprétegek javaslataiból indul ki.“ Elég lett volna ennyi: Mert demokratikus választás csak úgy képzelhető el, ha demokratikus a jelölés, vagyis ha a jelölőlista valóban a széles néprétegek javaslataiból indul ki. És még egy idézet ugyanebből a cikkből: „Hisz a szövetkezetesítés egymagában történelmi jelentőségű változást jelent, amely alapvetően megváltoztatta a falu társadalmi életét. Ma már nem a tulajdonjogi viszonyok alapján döntünk arról, ki-ki megjelel-e bizonyos tisztség betöltésére. Olyan embereket kell választanunk a falu élére, akik eddigi tevékenységükkel jelét adták ennek a bizalomnak, s valóban.. Ebbe a néhány sorba is elég sok hiba csúszott. Az első mondat amolyan „szószátyár“ mondat, könnyen lerövidíthetjük: Hiszen a szövetkezetesítés magában véve is történelmi jelentőségű, és alapjaiban megváltoztatta a falu társadalmát (vagy: a falu életét). A második mondatban helytelen a „ki-ki“. Az adott esetben csak így fogalmazhatjuk a mondanivalót: ... döntünk arról, hogy valaki alkalmas-e stb., vagy pedig: döntünk arról, ki alkalmas stb. Természetesen a „tulajdonjogi viszonyok" helyett is sokkal jobb lenne egyszerűen vagyoni viszonyokat mondani. A harmadik mondatban a vonatkozó mondattal van baj, mert hiszen egészen mást állít, mint amiről valójában szó van. Akit meg akarunk választani, attól nem azt kívánjuk, hogy „jelét adja a bizalomnak“ hanem azt, hogy megérdemelje a választók bizalmát, rászolgáljon a bizalomra. A hirtelen-hamarjában készült rossz fordítás iskolapéldája lehetne A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség járási bizottságainak szervezeti mintaszabályzata (1968. nov. 9.). Nem láttam az eredeti szöveget, de tapasztalatból tudom, hogy az ilyenféle szövegek fordítása rendkívül nehéz. Ez azonban nem mentség, éppúgy, mint ahogy az sem, hogy az ilyesmi mindig az utolsó percben készül. Az olvasó nem köteles ismerni a körülményeket, csak azt látja, amit az újság közölt, íme néhány a feltűnőbb hibákból: alapszabályzat, mintaszabályzat — helyesen: alapszabályok, mintaszabályok, tárgyalási sorrend — helyesen: ügyrend átülteti tagjai... érdekeit — helyesen: érvényesíti, keresztülviszi („presadzuje“!). Az efféle szó szerinti fordítások: közreműködik a fiatalok megnyerésén a mezőgazdaság számára; hagyományos, kimondottan mezőgazdasági jellegű ünnepélyeket szervez; külföldi és hazai tanulmányutakat szervez az előre kijelölt mezőgazdasági üzemekben; segítséget nyújt közös szövetkezeti vállalatok létesítésénél; közreműködik annak megteremtésén; szaktanácsadói szolgálatot nyújt ... a tervek elkészítésénél, ... intézkedések alkalmával stb., stb. meg ilyen szövegezések: „A szövetség járási bizottságában minden egyes alapszervezet egy képviselővel, az alapszervezet taggyűlése által történt választás útján van képviselve.“ „... egybehívja és elnököl a járási konferencián" stb., stb. teljesen idegenszerűvé és értelmetlenné teszik a szöveget. Az ORVOSI TANÁCSADÓ rovat, sajnos, szintén nem érdemel dicséretet. Az 1968. nov. 23-i számból idézem: „... szövődményei ... nagyon nehéz megbetegedést jelentenek". „E fertőző betegség légi úton terjed ...“ „... nem szoktak erre a betegségre megbetegedni.“ „A magas láz nagy szomjúságot hoz magával.“ „A leggyakoribb kombinációk közé tartozik a tüdőgyulladás“ (nyilván: komplikációk) „...megemlítem a gyakran előforduló középfültőgyulladást“ (ilyen nincs, csak középfülgyulladás és fültőmirigy-gyulladás van!) „így sincs kizárva, hogy a beteg beleesik a kórba, de ...“ Azt hiszem, ezekhez az idézetekhez nem kell bővebb magyarázat.
