Irodalmi Szemle, 1969
1969/5 - DISPUTA - Teleki Tibor: Gondolkodáslélektani szempontok
mindegy, hogy milyen életkorban szakad meg a kialakított nyelvi és gondolati struktúrabázis és az újonnan elsajátítandó ismeretek kapcsolata, hangsúlyozzuk azt is, hogy minden tantárgyban, mert mindenféle ismeretelsajátításban jelen van a korábban említett három (empirikus, logikai, nyelvi) struktúrabázis. Az oktatás csak akkor lesz valóban hatékony, hogyha erős és jól kiépített nyelvi — logikai struktúrabázissal rendelkezik, ill. hogyha egyformán hozzájárul e komponensek egyidejű gyarapításához és kiépítéséhez, illetve hogyha a tanuló rugalmasan át tudja alakítani a közlés nyújtotta tartalmat a nyelv linearitásából a gondolat plaszti- citásává, vagy fordítva. Az ismeretek ilyen jellegű gyarapodása már nem egyszerű szajkózás, nem is hozzáadás elve alapján valósul meg, tehát nem halmazszerűen épül fel a gyermek tudatában, hanem rendszerré szerveződik. Csak az ismeretek ilyen jellegű gyarapodásával alakulhatnak ki a gondolkodás magasabb szintjei. Ez azonban nem egyszerűen úgy történik, hogy a kezdetlegesebb ismeretekre bonyolultabbak rakódnak, hanem az egyszerű rárakodáson túl belső összefüggésüknél és rendszerszerűségüknél fogva a korábban kialakult két struktúrabázis maga is átalakul, bonyolultabbá válik, magasabb szintre emelkedik, miként az értelmileg fejlett ember sem csak abban különbözik a gyermektől, hogy gondolkodása összetettebb és teoretikusabb jellegű, hanem abban is, hogy észlelése is sokkal fejlettebb, de nemcsak a tárgyi valóság ingereinek, hanem a szónak és a nyelvnek mint tényleges fizikai ingernek az észlelése is fejlettebb a gyermek észlelésénél.39 így sem a nyelvi, sem a logikai struktúrabázis nem reked meg egy elemi fokon, hanem az újabb elemek közbeiktatásával átalakul, és egymáshoz való viszonyukban, korrelációjukban is nagy változások történnek. A sakkhoz vagy akármilyen dinamikus játékhoz lehetne hasonlítani ezt a jelenséget, mert itt is, miként pl. a sakkban, egyetlen bábu helyzetének a megváltoztatása nemcsak annak az egyetlen figurának a helyzetét változtatta meg, hanem a többi figurához való viszonyát is, illetve a többi bábu helyzetét is, így megváltozott az egész játékállás. Ugyanez figyelhető meg nemcsak a természetben, hanem a világmindenségben. Mindez azt jelenti, hogy az ideális oktatásban nem lehetnek ún. gyenge pontok. Az újabb ismereteknek a nyelvi és a logikai komponensek egyformán erős, intenzitásában primér serkentésű struktúrabázisára kell épülniük, és ez minden tantárgyra egyaránt érvényes. Az idegen nyelv azonban — épp azért, mert a fogalom serkentési gócát nem primér, hanem legjobb esetben szekundér serkentésként hozza működésbe — jóval gyengébb erejű és kevésbé hatékony, maga a fogalom is sokkal kevésbé operatív, mint az anyanyelv esetében, de magának az idegen nyelvnek mint ingernek az észlelése is sokkal pontatlanabb az anyanyelv észlelésénél.